Explore the vast range of titles available.

In the present study, I present the scope of data to be obtained in police proceedings, as well as the rules and legal framework of data collection. Forensic data are of key importance for profiling, as the reliability of this method depends, among other things, on the quality of the data obtained. Thus, knowledge of the legal framework and follow-up of forensic recommendations is necessary for all investigators and all analytical units dealing with profiling. In addition, I present the past and present of domestic profiling, as well as mention future development directions. Jelen tanulmányban bemutatom a rendőri eljárásban beszerzendő adatok körét, valamint az adatgyűjtés szabályait, jogszabályi kereteit. A profilalkotás szempontjából kiemelt jelentősége van a kriminalisztikai adatoknak, hiszen e módszer megbízhatósága – többek között – a beszerzett adatok minőségén múlik. Így a jogszabályi keretek és kriminalisztikai ajánlások ismerete szükségszerű minden nyomozó és minden profilalkotással foglalkozó elemző egység számára. Ezen túl bemutatom a hazai profilalkotás múltját és jelenét, valamint említést teszek a jövőbeni fejlesztési irányokról.

Aim: The aim of the briefing notes on foreign law enforcement literature is to find sources that provide thought-provoking messages for researchers. All the reviews in issue VIII have this virtue.Methodology: Among the theoretical subjects, it is worth noting that the autonomy of police science and its close relationship with public administration is a matter of debate. The problem can be read about in József Beke’s review. Tibor Bánáti stresses the importance of scientifically proven methodology when he talks about recommendations on interrogation tactics which, without a solid and proven theoretical basis, could jeopardise the effectiveness of investigations. Elliot Aronson and Carol Tavris wrote about the obstacle of establishing the material truth in their book published in 2009 in Hungarian. In criminology, methodological requirements are the so-called Daubert criteria: scientifically proven methodology, published results, setting of error margins, critical reception. Findings: The demanding research work cannot avoid uncovering the dysfunctions of the institutions, especially when such serious issues arise as discrimination appearing in the actions of the authorities, which can only be curbed after a thorough investigation. Bernadett Bacsó’s paper provides information on this endeavour. The phenomenon of prejudice against the Islamic religion and against citizens of Muslim origin often arises. Krisztián Kakócz quotes an author who warns that sometimes it is our lack of kno wledge of concepts that lies behind exclusionary attitudes towards foreigners. There are lessons to be learnt from a dogmatic analysis of the legal concepts of trafficking and smuggling, especially when combined with a criminological perspective. The delineation of guilt and vulnerability in the relevant crime categories can only be successful in this way, as confirmed by the foreign research presented by Mónika Herczeg. The Observer concludes with a presentation by Tamás Molnár on the criminology of climate change. He describes a book that „clearly points to the fact that the prevailing socio-economic and ideological interests and the system that serves them pose the greatest threat to the environment.” Ferenc Irk, the most prominent domestic practitioner of the topic, has recently published a book on the metamorphosis of the exploitation of man and his environment.Value: Foreign literature emphasises the most important virtues of law enforcement research when it affirms the autonomy of scientific thinking and the responsibility of the researcher, and requires a well-established, widely published methodology that takes into account the margins of error. According to the definition in Volume XVIII of Révai’s Great Dictionary, science is „a system of critically validated, i.e. true, knowledge about a subject.” Autonomy does not tolerate the silencing of critical discourse, and the assumption of responsibility is a precondition for theory to develop solutions in cooperation with practice in order to avoid infringing and ineffective official interventions. Cél: A rendészeti tárgyú külföldi szakirodalomról készült tájékoztatók azzal érik el céljukat, ha sikerül olyan forrásokat találni, amelyek a kutatómunkát végzők számára gondolatébresztő üzeneteket közvetítenek. A VIII. szám valamennyi recenziója rendelkezik ezzel az erénnyel.Módszertan: Az elméleti tárgykörök sorában figyelmet érdemel az a felvetés, amely a rendészettudomány önállóságát és a közigazgatástannal fennálló szoros kapcsolatát vitakérdésként fogalmazza meg. A problémáról Beke József ismertetőjében olvashatunk. A tudományosan igazolt módszertan fontosságát emeli ki Bánáti Tibor, amikor a kihallgatástaktika olyan ajánlásairól szól, amelyek szilárd és igazolt elméleti alapok nélkül a nyomozások eredményességét veszélyeztethetik. Az anyagi igazság megállapításának akadályáról írt Elliot Aronson és Carol Tavris 2009-ben magyar nyelven is megjelent könyvükben. A kriminalisztikában módszertani követelmények az úgynevezett Daubert kritériumok: tudományosan igazolt metodika, publikált eredmények, hibahatárok kijelölése, kritikai fogadtatás.Megállapítások: Az igényes kutatómunka nem kerülheti meg az intézmények működési zavarainak feltárását, különösen akkor, ha olyan súlyos kérdések merülnek fel, mint a hatóságok intézkedéseiben megjelenő diszkrimináció, amelynek visszaszorítása csak alapos okkutatás nyomán lehetséges. Erről a törekvésről Bacsó Bernadett írásából kapunk tájékoztatást. Az előítéletesség jelensége gyakran felmerül az iszlám vallással, illetve a muszlim országokból származott polgárokkal szemben. Kakócz Krisztián olyan szerzőtől idéz, aki arra figyelmeztet, hogy időnként a fogalmakról szerzett tudásunk hiányosságai húzódnak meg az idegeneket kirekesztő magatartások mögött. Tanulságokkal jár az emberkereskedelem és az embercsempészet törvényi tényállásainak dogmatikai elemzése, különösen akkor, ha az kriminológiai szemlélettel is kiegészül. Az érintett bűncselekmény-kategóriákban a bűnösség és a kiszolgáltatottság elhatárolása csak így járhat sikerrel, amint azt a Herczeg Mónika által ismertetett külföldi kutatás igazolta. A Figyelőt Molnár Tamás A klímaváltozás kriminológiája című ismertetése zárja. Olyan könyvről ad ismertetést, amely „világosan rámutat arra a tényre, hogy az uralkodó társadalmi-gazdasági, ideológia érdekek és az ezt kiszolgáló rendszer jelenti a környezetre a legnagyobb veszélyt.\" A témakör legjelesebb hazai művelője Irk Ferenc, aki a közelmúltban megjelent könyvében bemutatja az ember és környezete kizsákmányolásának metamorfózisát.Érték: A külföldi szakirodalom a rendészeti kutatások legfontosabb erényeit hangsúlyozza akkor, amikor megerősíti a tudományos gondolkodás autonómiáját és a kutató felelősségét, valamint megköveteli a kellően megalapozott, széles körben publikált és a hibahatárokat is tekintetbe vevő metodikát. A Révai Nagy Lexikon XVIII. kötetében olvasható meghatározás szerint a tudomány „egy tárgyra vonatkozó kritikailag igazolt, azaz igaz ismeretek rendszere.” Az autonómia nem viseli el a kritikai mondanivaló elhallgatását, a felelősségvállalás pedig feltétele annak, hogy az elmélet a gyakorlattal együttműködésben dolgozzon ki megoldásokat a jogsértő és az eredménytelen hatósági beavatkozások elkerülése érdekében.

The aim of this column is to present the foreign literature that seeks the harmony of the values of freedom and security in an international environment fraught with crises. The theoretical foundation is enriched by the confrontation of the concepts of public order and public security. Among the strategic issues we can find in the planning of the fight against terrorism. Monitoring foreign solutions to the pandemic remains a topic, as well as the cooperation between social care and law enforcement. In this case too, the editorial method is to present the foreign literature as fully as possible, reflecting the emphases and research findings. The main findings of the reviews confirm the main aspirations of law enforcement administration in the third decade of the 21st century. These include the reform-oriented development of police organisations, the public security context of environmental and climate protection tasks, and the impact of the digital world on security. The main value of the column is that it opens up resources of universal relevance to domestic researchers and law enforcement professionels. In presenting the results of the research, we can find speacial ways, such as the analysis of police abuses through machine learning, the possibilities of law enforcement measures to combat the epidemic in mobile phone surveillance. A similarly rare problem is the cooperation between social workers and police forces, which is illustrated on the basis of Austrian, Belgian and Portuguese practice. A rovat célja annak a külföldi szakirodalomnak a bemutatása, ami egy válságokkal terhes nemzetközi környezetben a szabadság és a biztonság értékrendjeinek harmóniáját keresi. Az elméleti alapvetést gazdagítja a közrend és a közbiztonság fogalompár szembesítése. A stratégiai kérdések körében találkozhatunk a terrorizmus elleni küzdelem tervezésével. Továbbra is téma marad a világjárvánnyal kapcsolatos külföldi megoldások figyelemmel kísérése, de téma a szociális gondozás és a rendészet együttműködése is. A szerkesztés módszere ebben az esetben is a külföldi szakirodalom lehető legteljesebb, a hangsúlyokat és a kutatási eredményeket híven tükröző bemutatása. Az elkészült recenziók főbb megállapításai megerősítik a rendészeti igazgatásnak azokat a főbb törekvéseit, amelyek a 21. század harmadik évtizedét jellemzik. Ide sorolható a rendőrségi szervezetek reform értékű fejlesztése, a környezet- és klímavédelem feladatainak közbiztonsági összefüggései, a digitális világ biztonságra gyakorolt hatásai. A rovat fő értéke az, hogy a hazai kutatók és a rendészeti gyakorlat szakemberei számára megnyitja az univerzális jelentőségű forrásokat. A kutatási eredmények ismertetése során olyan különös utakat találhatunk, mint a rendőrségi visszaélések elemzése a gépi tanulás útján, a járvány leküzdésére bevethető rendészeti intézkedések lehetőségei a mobil telefonok megfigyelésében. Hasonlóan ritkán előkerülő probléma a szociális munkások és a rendőrségek együttműködése, ami osztrák, belga és portugál gyakorlat alapján kerül ismertetésre.

Aim: In this study we examine metadata as digital traces to be obtained during a criminal investigation. After defining and categorizing metadata, we can learn the mechanism of its generation, the importance of collecting and capturing it. The aim of our study is to point out that the goal of organized criminal circles to hide traces of their activities from law enforcement is not successful, as not all metadata can be destroyed.Methodology: In the course of our research, we examined the domestic and international literature to determine whether the methods and tools uniformly interpreted and applied in different countries can be used effectively in the fight against organized crime. We are also looking for an answer to whether these methods and tools are suitable for extracting and effectively using all metadata in investigations and evidence.Findings: The collection of secret information, the use of covert means, the acquisition of open source information, and a number of information and data come into the possession of the authorities on the basis of individual investigative acts. However, in addition to the evaluation of these, it is becoming increasingly important to process the new information extracted from the analysis of metadata, analyzing it independently and in the con text of all available information and data. The information extracted from metadata can help, among other things, with the composition, members and scope of activities of organized criminal groups, which can also be processed using individual or combined forms of analysis.Value: The topicality of the topic is unquestionable, as the situation caused by COVID–19 clearly confirms our hypothesis that the field of activity of the perpetrators is increasingly being transferred to cyberspace. Further research on the subject is expected in the near future, as it is in the common interest of all law enforcement agencies and society as a whole to take more effective action against organized crime. Cél: A tanulmányban a metaadatokat mint a bűnügyi nyomozás során beszerzendő digitális nyomokat vizsgáljuk. A metaadatok meghatározását és kategorizálását követően megismerhetjük azok keletkezésének mechanizmusát, összegyűjtésének és rögzítésének fontosságát. Tanulmányunk célja rámutatni arra, hogy a szervezett bűnözői körök azon célkitűzése, hogy a tevékenységükre utaló nyomokat a bűnüldöző szervek elől elrejtsék, nem járhat sikerrel, hiszen az összes metaadatot nem tudják megsemmisíteni.Módszertan: Kutatásunk során a hazai és nemzetközi szakirodalmat vettük górcső alá annak megállapítására, hogy a különböző országokban egységesen értelmezett és alkalmazott módszerek és eszközök hatékonyan bevethetők-e a szervezett bűnözői körök elleni harcban. Választ kerestünk továbbá arra is, hogy ezen módszerek és eszközök alkalmasak-e arra, hogy valamennyi metaadatot kinyerhessük és eredményesen felhasználhassuk a nyomozások és bizonyítás során.Megállapítások: A titkos információgyűjtés, a leplezett eszközök alkalmazása, a nyílt forrású információszerzés, az egyes nyomozási cselekmények alapján számos információ, adat jut a hatóságok birtokába. Ezek értékelése mellett azonban egyre fontosabb szerep hárul a metaadatok elemzéséből kinyert újabb információk feldolgozására, azokat önállóan és a rendelkezésre álló összes információ, adat kontextusában is elemezve. A metaadatokból kinyert információk segítséget nyújthatnak többek között a szervezett bűnözői körök összetételére, tagjaira, tevékenységi körére vonatkozóan, melyek szintén az egyes elemzési formák önálló vagy kombinált alkalmazásával dolgozhatók fel.Érték: A téma aktualitása megkérdőjelezhetetlen, hiszen a COVID–19 okán előállt helyzet is egyértelműen igazolja hipotézisünket, amely szerint az elkövetői körök tevékenységi területe egyre inkább a kibertérbe helyeződik át. A közeljövőben további kutatások várhatók a témában, hiszen minden bűnüldöző szervnek és a társadalom egészének is jól felfogott közös érdeke a szervezett bűnözés elleni egyre hatékonyabb fellépés.