Explore the vast range of titles available.

Aim: The study focuses on how the cooperation between the EU and INTERPOL fits into the European integrated border management system, how it contributes to the effectiveness of external border management, and what challenges it faces.Methodology: The paper examines cooperation from the perspective of European integrated border management, drawing on relevant international and national literature on the topic.Findings: By examining this cooperation, the author demonstrates that the relationship between INTERPOL and the EU border administration is vital to enhancing the EU’s ability to effectively manage its borders. INTERPOL provides valuable intelligence, training and operational support to EU Member States in the fight against terrorism, organised crime and other transnational threats. Cooperation contributes significantly to improving border management practices, strengthening cross-border cooperation and ensuring the safety and security of EU citizens.Value: The study presents the relationship between INTERPOL and the EU border management agencies through the European integrated border management model and highlights the challenges involved. Cél: A tanulmány elsősorban azt vizsgálja, hogy az EU és az Interpol közötti együttműködés hogyan illeszkedik az európai integrált határigazgatás rendszerébe, hogyan járul hozzá a külső határok őrizetének hatékonyságához, valamint az együttműködésnek milyen kihívásokkal kell szembenéznie.Módszertan: A tanulmány az együttműködést az európai integrált határigazgatás aspektusából vizsgálja, feldolgozva a témakör releváns nemzetközi és hazai szakirodalmát.Megállapítások: A szerző az együttműködést vizsgálva bizonyítja, hogy az Interpol és az uniós határigazgatás közötti kapcsolat létfontosságú az EU határainak hatékony igazgatására irányuló képességének fokozása szempontjából. Az Interpol értékes hírszerzési, képzési és operatív támogatást nyújt az EU tagállamainak a terrorizmus, a szervezett bűnözés és más transznacionális fenyegetések elleni küzdelemben. Az együttműködés jelentősen hozzájárul a határigazgatási gyakorlatok javításához, a határokon átnyúló együttműködés erősítéséhez, valamint az uniós polgárok biztonságának és védelmének garantálásához.Érték: A tanulmány az európai integrált határigazgatási modellen keresztül mutatja be az Interpol és az EU határigazgatási szervei közötti kapcsolatot és rávilágít az abban rejlő kihívásokra.

Aim: The study focuses on how the cooperation between the EU and INTERPOL fits into the European integrated border management system, how it contributes to the effectiveness of external border management, and what challenges it faces.Methodology: The paper examines cooperation from the perspective of European integrated border management, drawing on relevant international and national literature on the topic.Findings: By examining this cooperation, the author demonstrates that the relationship between INTERPOL and the EU border administration is vital to enhancing the EU’s ability to effectively manage its borders. INTERPOL provides valuable intelligence, training and operational support to EU Member States in the fight against terrorism, organised crime and other transnational threats. Cooperation contributes significantly to improving border management practices, strengthening cross-border cooperation and ensuring the safety and security of EU citizens.Value: The study presents the relationship between INTERPOL and the EU border management agencies through the European integrated border management model and highlights the challenges involved. Cél: A tanulmány elsősorban azt vizsgálja, hogy az EU és az Interpol közötti együttműködés hogyan illeszkedik az európai integrált határigazgatás rendszerébe, hogyan járul hozzá a külső határok őrizetének hatékonyságához, valamint az együttműködésnek milyen kihívásokkal kell szembenéznie.Módszertan: A tanulmány az együttműködést az európai integrált határigazgatás aspektusából vizsgálja, feldolgozva a témakör releváns nemzetközi és hazai szakirodalmát.Megállapítások: A szerző az együttműködést vizsgálva bizonyítja, hogy az Interpol és az uniós határigazgatás közötti kapcsolat létfontosságú az EU határainak hatékony igazgatására irányuló képességének fokozása szempontjából. Az Interpol értékes hírszerzési, képzési és operatív támogatást nyújt az EU tagállamainak a terrorizmus, a szervezett bűnözés és más transznacionális fenyegetések elleni küzdelemben. Az együttműködés jelentősen hozzájárul a határigazgatási gyakorlatok javításához, a határokon átnyúló együttműködés erősítéséhez, valamint az uniós polgárok biztonságának és védelmének garantálásához.Érték: A tanulmány az európai integrált határigazgatási modellen keresztül mutatja be az Interpol és az EU határigazgatási szervei közötti kapcsolatot és rávilágít az abban rejlő kihívásokra.

Aim: The study based on research conducted in twelve EU countries aims to illustrate how and to what extent the quality control and assurance mechanisms, as outlined in the policy cycle for integrated border management in Europe and Frontex's operational strategy, are reflected in the regulation of border management practices in the surveyed countries. Methodology: Document and content analysis and conduct of semi-structured interviews. Findings: In the countries examined, quality control and assurance systems play a crucial role in enhancing border management and internal security. All countries prioritize ensuring that their border management systems remain operational and adaptable to the ever-evolving challenges. During inspections, self-assessments, and internal audits, countries employ various, though often similar, tools and methods aligned with European standards. Value: So far, there has been limited research in this field. The first part of the study examines the standards that regulate the development of integrated border management in the European Union, with a particular focus on provisions related to quality control and quality assurance in border management. In the second part, the authors investigated the quality control mechanisms of the national border administrations in twelve EU Member States. This analysis was conducted through documentary and content analysis, alongside semi-structured interviews with experts from the twelve countries. The findings of the research, and the conclusions drawn from them, may provide a strong basis for enhancing the effectiveness of the quality control and assurance processes within domestic border management. Cél: A tizenkét uniós országban végzett kutatás eredményéről készült tanulmány célja, hogy bemutassa a vizsgált országok határigazgatási tevékenységének szabályozásában hogyan és milyen mértékben jelennek meg az európai integrált határigazgatásra vonatkozó szakpolitikai ciklusban, valamint a Frontex operatív stratégiájában meghatározott minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási mechanizmusok. Módszertan: Dokumentum- és tartalomelemzés, valamint félig strukturált interjúk lefolytatása. Megállapítások: A vizsgált országok esetében a minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási rendszerek jelentősen hozzájárulnak a határigazgatás és a belső biztonság megerősítéséhez. Minden ország hangsúlyt fektet arra, hogy biztosítsa határigazgatási rendszereinek működőképességét és alkalmazkodóképességét a folyamatosan változó kihívásokkal szemben. Az ellenőrzések, önértékelések és belső auditok során az országok különféle, de gyakran hasonló eszközöket és módszereket alkalmaznak, amelyek összhangban állnak az európai szabványokkal. Érték: A vizsgált területen eddig kevés ehhez hasonló hazai kutatás készült. A tanulmány első része az Európai Unió integrált határigazgatás kialakítását szabályzó normákat, ezen belül a határigazgatásra irányuló minőség-ellenőrzést, minőségbiztosítást érintő rendelkezések összefüggéseit tárja fel. A második részben az EU tagállamok közül tizenkét ország nemzeti határigazgatásának minőség-ellenőrzési mechanizmusait vizsgálták a szerzők. Az elemzéseket dokumentum- és tartalomelemzéssel, valamint a vizsgált tizenkét ország témában jártas szakértőivel készített félig strukturált interjúk lefolytatásával végezték. A kutatás eredménye és az abból levont következtetések megfelelő alapot biztosíthatnak a hazai határigazgatás minőség-ellenőrzési, minőségbiztosítási folyamatának hatékonyabbá tételéhez.

Aim: The aim of the briefing notes on foreign law enforcement literature is to find sources that provide thought-provoking messages for researchers. All the reviews in issue VIII have this virtue.Methodology: Among the theoretical subjects, it is worth noting that the autonomy of police science and its close relationship with public administration is a matter of debate. The problem can be read about in József Beke’s review. Tibor Bánáti stresses the importance of scientifically proven methodology when he talks about recommendations on interrogation tactics which, without a solid and proven theoretical basis, could jeopardise the effectiveness of investigations. Elliot Aronson and Carol Tavris wrote about the obstacle of establishing the material truth in their book published in 2009 in Hungarian. In criminology, methodological requirements are the so-called Daubert criteria: scientifically proven methodology, published results, setting of error margins, critical reception. Findings: The demanding research work cannot avoid uncovering the dysfunctions of the institutions, especially when such serious issues arise as discrimination appearing in the actions of the authorities, which can only be curbed after a thorough investigation. Bernadett Bacsó’s paper provides information on this endeavour. The phenomenon of prejudice against the Islamic religion and against citizens of Muslim origin often arises. Krisztián Kakócz quotes an author who warns that sometimes it is our lack of kno wledge of concepts that lies behind exclusionary attitudes towards foreigners. There are lessons to be learnt from a dogmatic analysis of the legal concepts of trafficking and smuggling, especially when combined with a criminological perspective. The delineation of guilt and vulnerability in the relevant crime categories can only be successful in this way, as confirmed by the foreign research presented by Mónika Herczeg. The Observer concludes with a presentation by Tamás Molnár on the criminology of climate change. He describes a book that „clearly points to the fact that the prevailing socio-economic and ideological interests and the system that serves them pose the greatest threat to the environment.” Ferenc Irk, the most prominent domestic practitioner of the topic, has recently published a book on the metamorphosis of the exploitation of man and his environment.Value: Foreign literature emphasises the most important virtues of law enforcement research when it affirms the autonomy of scientific thinking and the responsibility of the researcher, and requires a well-established, widely published methodology that takes into account the margins of error. According to the definition in Volume XVIII of Révai’s Great Dictionary, science is „a system of critically validated, i.e. true, knowledge about a subject.” Autonomy does not tolerate the silencing of critical discourse, and the assumption of responsibility is a precondition for theory to develop solutions in cooperation with practice in order to avoid infringing and ineffective official interventions. Cél: A rendészeti tárgyú külföldi szakirodalomról készült tájékoztatók azzal érik el céljukat, ha sikerül olyan forrásokat találni, amelyek a kutatómunkát végzők számára gondolatébresztő üzeneteket közvetítenek. A VIII. szám valamennyi recenziója rendelkezik ezzel az erénnyel.Módszertan: Az elméleti tárgykörök sorában figyelmet érdemel az a felvetés, amely a rendészettudomány önállóságát és a közigazgatástannal fennálló szoros kapcsolatát vitakérdésként fogalmazza meg. A problémáról Beke József ismertetőjében olvashatunk. A tudományosan igazolt módszertan fontosságát emeli ki Bánáti Tibor, amikor a kihallgatástaktika olyan ajánlásairól szól, amelyek szilárd és igazolt elméleti alapok nélkül a nyomozások eredményességét veszélyeztethetik. Az anyagi igazság megállapításának akadályáról írt Elliot Aronson és Carol Tavris 2009-ben magyar nyelven is megjelent könyvükben. A kriminalisztikában módszertani követelmények az úgynevezett Daubert kritériumok: tudományosan igazolt metodika, publikált eredmények, hibahatárok kijelölése, kritikai fogadtatás.Megállapítások: Az igényes kutatómunka nem kerülheti meg az intézmények működési zavarainak feltárását, különösen akkor, ha olyan súlyos kérdések merülnek fel, mint a hatóságok intézkedéseiben megjelenő diszkrimináció, amelynek visszaszorítása csak alapos okkutatás nyomán lehetséges. Erről a törekvésről Bacsó Bernadett írásából kapunk tájékoztatást. Az előítéletesség jelensége gyakran felmerül az iszlám vallással, illetve a muszlim országokból származott polgárokkal szemben. Kakócz Krisztián olyan szerzőtől idéz, aki arra figyelmeztet, hogy időnként a fogalmakról szerzett tudásunk hiányosságai húzódnak meg az idegeneket kirekesztő magatartások mögött. Tanulságokkal jár az emberkereskedelem és az embercsempészet törvényi tényállásainak dogmatikai elemzése, különösen akkor, ha az kriminológiai szemlélettel is kiegészül. Az érintett bűncselekmény-kategóriákban a bűnösség és a kiszolgáltatottság elhatárolása csak így járhat sikerrel, amint azt a Herczeg Mónika által ismertetett külföldi kutatás igazolta. A Figyelőt Molnár Tamás A klímaváltozás kriminológiája című ismertetése zárja. Olyan könyvről ad ismertetést, amely „világosan rámutat arra a tényre, hogy az uralkodó társadalmi-gazdasági, ideológia érdekek és az ezt kiszolgáló rendszer jelenti a környezetre a legnagyobb veszélyt.\" A témakör legjelesebb hazai művelője Irk Ferenc, aki a közelmúltban megjelent könyvében bemutatja az ember és környezete kizsákmányolásának metamorfózisát.Érték: A külföldi szakirodalom a rendészeti kutatások legfontosabb erényeit hangsúlyozza akkor, amikor megerősíti a tudományos gondolkodás autonómiáját és a kutató felelősségét, valamint megköveteli a kellően megalapozott, széles körben publikált és a hibahatárokat is tekintetbe vevő metodikát. A Révai Nagy Lexikon XVIII. kötetében olvasható meghatározás szerint a tudomány „egy tárgyra vonatkozó kritikailag igazolt, azaz igaz ismeretek rendszere.” Az autonómia nem viseli el a kritikai mondanivaló elhallgatását, a felelősségvállalás pedig feltétele annak, hogy az elmélet a gyakorlattal együttműködésben dolgozzon ki megoldásokat a jogsértő és az eredménytelen hatósági beavatkozások elkerülése érdekében.

This time, the aim of the column is to highlight topics from the foreign literature on law enforcement administration, which are partly operational and organisational issues and partly traditional criminological topics. It should be taken for granted that, in the third year of COVID–19, the fight against the epidemic remains topical. The editorial method used in this case again is to review European and overseas law enforcement journals in order to select publications in the areas identified above. The main findings of the completed reviews confirm the major aspirations of the law enforcement administration that characterize the third decade of the 21st century. These include the reform-oriented development of police organisations, the public security context of environmental and climate protection tasks, and the impact of the digital world on security. The main value of the column is that the reviews provide an extensive and professional overview of the latest international law enforcement literature, ensuring that those interested also have access to the original sources. The most sensitive area in the operation of police forces is the firm rejection of unlawful actions by the authorities, the guarantee of the legality of police procedures, the unveiling of cruel and degrading treatment, and the removal of persons who become unworthy of the civil service. Zsolt Lippai’s review also makes it clear that the reform of law enforcement organizations can bring reassuring results in enforcing the rule of law instead of symptomatic treatments. We can learn about an unusual new direction of research interest from the study surrounding the concept of public goods, which is described by Lénárd Zsákai. For both the European Union and individual Member States, security is an essential public good that must be clearly separated from private goods. The latter are typically exploited through market mechanisms. At international level, where the collective of states, – in addition to mutual security – can build integration on public goods such as the rule of law, health, defence, environmental awareness and climate protection, the most fruitful ways to act at national and EU level need to be found. Ádám Kalmár’s review reports on the new possibilities of crime prevention in the digital space, from which we can get an overview of the Dutch methods of computer-assisted risk analysis. Csaba Fekete presents the legal basis and functioning of the Slovak municipal police. Based on research in the United States and Spain, the work of Ivett Nagy reports on the seizure of the illegal drug market in the digital space. Péter Dulai analyses a study reviewing the history of serial killings in Australia. Mónika Herczeg draws readers’ attention to a study analysing the strategic and tactical steps taken by the French and Dutch governments to combat the COVID–19 epidemic. A rovat célja ezúttal a rendészeti igazgatás külföldi szakirodalmából olyan témák felvillantása, amelyek részben működési és szervezeti kérdések, részben pedig hagyományosnak mondható kriminológiai tematikák. Természetesnek kell tekinteni, hogy a COVID–19 harmadik évében változatlanul aktuális a járvány elleni küzdelem. A szerkesztés módszere ebben az esetben is az európai és a tengeren túli rendészeti profilú szakfolyóiratok áttekintése abból a szempontból, hogy az előzőekben meghatározott területeket érintő publikációk kiválasztásra kerüljenek. Az elkészült recenziók főbb megállapításai megerősítik a rendészeti igazgatásnak azokat a főbb törekvéseit, amelyek a 21. század harmadik évtizedét jellemzik. Ide sorolható a rendőrségi szervezetek reform értékű fejlesztése, a környezet- és klímavédelem feladatainak közbiztonsági összefüggései a digitális világ biztonságra gyakorolt hatásai. A rovat fő értéke az, hogy a recenziók a nemzetközi rendészeti szakirodalom legújabb termékeiből széles körű és szakszerű áttekintést adnak, biztosítva azt, hogy az érdeklődők az eredeti forrásokhoz is hozzáférhessenek. A rendőrségek működésének legérzékenyebb területe a jogsértő hatósági fellépések határozott elutasítása, a rendészeti eljárások jogszerűségének garanciákkal történő biztosítása, a kegyetlen-megalázó bánásmód leleplezése csakúgy, mint a közszolgálatra méltatlanná váló személyek testületből való eltávolítása. Lippai Zsolt recenziója azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy a törvényesség érvényre juttatásában a tüneti kezelések helyett a rendészeti szervezetek reformja hozhat megnyugtató eredményeket. A kutatói érdeklődésnek egy szokatlanul új irányát ismerhetjük meg a közjavak fogalmát körüljáró tanulmányból, amelyet Zsákai Lénárd ismertet. Az Európai Unió és az egyes tagországok számára egyaránt fontos a biztonság, mint alapvető közjó, amit világosan el kell választani a magánjavaktól. Utóbbiak ugyanis jellemzően piaci mechanizmusokon keresztül hasznosulnak. Nemzetközi szinten, ahol az államok kollektívája – a kölcsönös biztonság mellett – olyan közjavakra építheti az integrációt, mint a jogállamiság intézményei, az egészségügy, a honvédelem a környezettudatosság és klímavédelem, meg kell találni a nemzeti és az uniós szintű cselekvés leggyümölcsözőbb útjait. A bűnmegelőzésnek a digitális térben megvalósítható új lehetőségeiről számol be Kalmár Ádám recenziója, amelyből a számítógéppel támogatott kockázatelemzés hollandiai módszereibe kaphatunk áttekintést. Fekete Csaba a szlovák önkormányzati rendőrség jogszabályi alapjait és működését mutatja be. Az Egyesült Államokat és Spanyolországot érintő kutatásra alapozva az illegális kábítószerpiac digitális térben bekövetkezett helyfoglalásáról tudósít Nagy Ivett munkája. Dulai Péter a sorozatgyilkosságok ausztráliai történetét áttekintő tanulmányt elemez. Herczeg Mónika a COVID–19-járvány elleni küzdelemnek a francia, illetve a holland kormány által követett stratégiai és taktikai lépéseit elemző tanulmányra hívja fel az olvasók figyelmét.

Cél: A cikk célja, hogy megvizsgálja az Európai Unió tagállamainak és különleges státusszal rendelkező területeinek schengeni térséghez való viszonyát. A tanulmány általánosságban elemzi az Európai Unióval kötött tagállami szerződések és jegyzőkönyvek tartalmát. A különleges státusszal rendelkező területek közül elsősorban a legkülső régiók, valamint a tengerentúli országok és területek helyzetére koncentrálva vizsgálja a határforgalom-ellenőrzést érintő jogokat és kötelezettségeket. Módszertan: Dokumentum- és tartalomelemzés. Megállapítások: Az európai országok közötti együttműködés fejlődésével létrejött Európai Unió egy egyedülálló társulást eredményezett a kooperációban részt vevő tagállamok között. A kezdeti gazdasági együttműködés mellett azonban fokozatosan felmerült az igény az integráció más területeken történő elmélyítésére is. Az egyik ilyen a belső határellenőrzés nélküli térség kialakítása volt, amelyet létrejötte óta az Európai Unió egyik legnagyobb vívmányaként tartanak számon. Az európai uniós tagság azonban nem feltétlenül jár együtt a belső határokon a határellenőrzés automatikus megszüntetésével. A publikáció ezért elsősorban a tagállamok és a legkülső régiók, valamint a tengerentúli országokra és területekre vonatkozó szabályokat kutatja. Érték: A tanulmányban feltárt összefüggések hazai szinten ilyen mélységig korábban még nem kerültek bemutatásra, ezért a dolgozat hiánypótlónak tekinthető. Bár a publikációnak nem célja a legkülső régiókban és a tengerentúli országokban és területeken folytatott határellenőrzés gyakorlati szintű bemutatása, ugyanakkor olyan kiinduló dokumentumot jelent, amely lehetővé teszi a terület további kutatását és a témával kapcsolatos kiegészítő tanulmányok kidolgozását.

AbstractAim: The aim of the study is to present the circumstances and results of the operational test and evaluation of the Automated Border Control System to be implemented in 2021 on the Hungarian-Ukrainian (Schengen external) border. The focus is on the operational efficiency of the system.Methodology: Through document and content analysis, we examined the theoretical and legal background of the system, its regulatory environment, and in order to achieve the results, we carried out a qualification measurement based on tool- and method-specific criteria.Findings: Measurements and evaluations have shown that, in terms of the ratio between the human resources used in border checks and the time taken to carry out the checks, the checks carried out by the automated border control system have proved to be more efficient.Value: The testing and evaluation of the kiosks and automated (fixed) gates that make up the components of the Automated Border Control System at Schengen external land border crossing points has not been carried out before in Hungary, and therefore this study and the study based on it are unique i n the border policing area.   AbsztraktCél: A tanulmány célja a magyar-ukrán (schengeni külső) határszakaszon 2021-ben végrehajtott Automatizált Határellenőrző Rendszer működési tesztelés-értékelés körülményeinek és eredményeinek bemutatása. A hangsúlyt a rendszer működési hatékonyságára fektettük.Módszertan: Dokumentum- és tartalomelemzés segítségével megvizsgáltuk a rendszer elméleti és jogi hátterét, szabályozási körülményeit, az eredmények elérése érdekében minősítési mérést hajtottunk végre, melynek alapját eszközés módszerspecifikus szempontrendszerek alkották.Megállapítások: A mérések és értékelések során megállapítottuk, hogy a határforgalom- ellenőrzésben alkalmazott humán erőforrás és az ellenőrzés végrehajtási idejének arányát illetően az automatikus határellenőrző rendszernél végrehajtott ellenőrzés hatékonyabbnak bizonyult.Érték: Az Automatizált Határellenőrző Rendszer komponenseit alkotó kioszkok és automatizált átléptető (fix) kapuk hazai tesztelésére és értékelésére schengeni szárazföldi határátkelőhelyen korábban még nem került sor, ezért e vizsgálat és az azon alapuló tanulmány egyedülálló a határrendészeti szcénában.

Aim: The purpose of this article is to examine the relationship of the Member States of the European Union and their special status territories with the Schengen area. It analyses the content of the treaties and protocols concluded by the Member States with the European Union in general. Among the territories with special status, it examines the rights and obligations of border checks, focusing on the situation of the outermost regions and the overseas countries and territories.Methodology: document and content analysis.Findings: The European Union, which was created through the development of cooperation between European countries, has resulted in a unique association between the Member States involved in this cooperation. In addition to initial economic cooperation, there was a need to deepen integration in other areas. One of these was the creation of an area without internal border controls, which has been considered one of the European Union’s greatest achievements since its creation. However, membership of the European Union does not necessarily mean the automatic abolition of internal border controls. This publication therefore focuses on the rules applicable to the Member States and the outermost regions and overseas countries and territories.Value: The correlations explored in the study have not been presented in such depth at the domestic level before, so the paper can be considered as a missing piece. Although the publication does not aim to present border control in the outermost regions and overseas countries and territories at a practical level, it can serve as a starting point for further research and complementary studies in this field. Cél: A cikk célja, hogy megvizsgálja az Európai Unió tagállamainak és különleges státusszal rendelkező területeinek schengeni térséghez való viszonyát. A tanulmány általánosságban elemzi az Európai Unióval kötött tagállami szerződések és jegyzőkönyvek tartalmát. A különleges státusszal rendelkező területek közül elsősorban a legkülső régiók, valamint a tengerentúli országok és területek helyzetére koncentrálva vizsgálja a határforgalom-ellenőrzést érintő jogokat és kötelezettségeket.Módszertan: Dokumentum- és tartalomelemzés.Megállapítások: Az európai országok közötti együttműködés fejlődésével létrejött Európai Unió egy egyedülálló társulást eredményezett a kooperációban részt vevő tagállamok között. A kezdeti gazdasági együttműködés mellett azonban fokozatosan felmerült az igény az integráció más területeken történő elmélyítésére is. Az egyik ilyen a belső határellenőrzés nélküli térség kialakítása volt, amelyet létrejötte óta az Európai Unió egyik legnagyobb vívmányaként tartanak számon. Az európai uniós tagság azonban nem feltétlenül jár együtt a belső határokon a határellenőrzés automatikus megszüntetésével. A publikáció ezért elsősorban a tagállamok és a legkülső régiók, valamint a tengerentúli országokra és területekre vonatkozó szabályokat kutatja.Érték: A tanulmányban feltárt összefüggések hazai szinten ilyen mélységig korábban még nem kerültek bemutatásra, ezért a dolgozat hiánypótlónak tekinthető. Bár a publikációnak nem célja a legkülső régiókban és a tengerentúli országokban és területeken folytatott határellenőrzés gyakorlati szintű bemutatása, ugyanakkor olyan kiinduló dokumentumot jelent, amely lehetővé teszi a terület további kutatását és a témával kapcsolatos kiegészítő tanulmányok kidolgozását.

Az Európai Unió egyik legnagyobb kihívását napjainkban kétség kívül az Európát érintő menekültválság, a terrorfenyegetettség, valamint Covid–19-világjárvány kezelése jelenti, amelyek jelentősen kihatnak a belső határellenőrzés nélküli térség (schengeni térség) működésére is. Az előbb említett kihívásokra válaszul egyes tagállamok egyre gyakrabban és egyre hosszabb időre állították, illetve állítják vissza belső határaikon a határellenőrzést, amely intézkedés amellett, hogy korlátozza az embereket a schengeni térségen belüli szabad mozgásban, időnként az egységes piac megfelelő működését is veszélyeztette. A Schengeni határellenőrzési kódex szerinti határellenőrzés belső határokon való visszaállítása eredetileg kivételesnek és ideiglenesnek indult, de részben a migrációs válság elhúzódása, részben pedig az olyan új fenyegetés miatt, mint a Covid–19-világjárvány, a schengeni térség működése még ma sem állt helyre. A tanulmány fő célja az Európai Bizottság Schengeni határellenőrzési kódex megújítására vonatkozó legújabb javaslatának ismertetése és elemzése, valamint annak vizsgálata, hogy az új módosítások mennyiben segítik a belső határok nélküli térséghez való visszatérést.

Animal colouration is subject to various selection pressures, which often result in the phenomena of sexual dichromatism and gradual colour development. Despite extensive knowledge about adult colouration, the significance of nestling or fledgling plumage colouration in birds remains understudied. Focusing on the collared flycatcher (Ficedula albicollis), this explorative study investigated colour variation in the pre‐fledgling stage of nestlings. We collected reflectance spectra from the brown primary coverts and the yellow tip of these coverts of the nestlings from 71 nests and applied DNA‐based sex determination. We revealed significant sex differences in offspring colour: females had brown coverts with higher brightness and lower UV chroma, and their yellow stripe had lower brightness, UV chroma and saturation. We detected significant but low repeatability of colouration between nestlings in the same broods. Nestlings did not show phenotypic integration between the colour variables of coverts and those of the terminal stripe, suggesting that these could be independent traits. The results also suggested that the yellow colouration of the stripe was probably caused by a white structural background and porphyrin pigmentation. Based on our results, we offer testable hypotheses on the potential adaptive functions of early‐life sex‐specific colouration patterns in birds for different contexts, including parent‐offspring communication or hiding from predators. ABSZTRAKT Az állatok színezetét különféle szelekciós nyomások formálják, és ez gyakran az ivari dikromatizmus, illetve az egyedfejlődés során bekövetkező színezetbeli változás jelenségét eredményezi. Az ivarérett állatok színezetére vonatkozó széles körű ismeretekkel szemben a madaraknál a fiókák tollazatának színezetét nem vizsgálták kellőképpen. Feltáró tanulmányunk az örvös légykapóra (Ficedula albicollis) összpontosítva elemezte a kirepülés előtt álló fiókák színezetét. 71 fészekalj fiókáinál a tollazat egy‐egy barna és sárga részéről gyűjtöttünk reflektanciaspektrumokat, valamint DNS‐alapú ivarmeghatározást is alkalmaztunk. A fiókák színezetében szignifikáns ivari különbségeket mutattunk ki: a nőstényeknél a barna fedőtollak világosabbak és egyben és alacsonyabb UV‐telítettségűek voltak, a fedők sárga csíkja pedig sötétebb és alacsonyabb UV‐telítettségű volt, mint a hímeknél. A fészekaljon belül a fiókák szignifikánsan jobban hasonlítottak egymásra, mint a fészekaljak között, ám e hasonlóság kis mértékűnek mutatkozott. A különböző testtájak színjellemzői között nem találtunk fenotípusos integrációt. Az eredmények azt sejtetik, hogy a sárga színt valószínűleg a tollszerkezetből eredő fehér fényvisszaverés és a porfirinek általi fényelnyelés okozta. Eredményeink alapján tesztelhető hipotéziseket kínálunk a madarak korai életkori ivarspecifikus színmintázatainak a különböző kontextusokban betöltött lehetséges adaptív funkcióiról, beleértve a szülő‐utód kommunikációt vagy a ragadozók elől való elrejtőzést. Selection pressures on animal colouration often lead to sexual dichromatism and gradual colour development, but the role of nestling colouration is understudied. In our study on collared flycatcher nestlings, we found sexual dichromatism and only a small degree of similarity between siblings. Our findings suggest the yellow colouration may result from microstructure and porphyrin, and the brown colouration from eu‐ and pheomelanin, and we propose hypotheses regarding potential adaptive functions, such as parent–offspring communication or predator concealment.