Explore the vast range of titles available.

Gabriella Trebits was a prisoner of the Bergen-Belsen concentration camp between November 1944 and April 1945. The spaces present in her diary include both the places of the camp and her typhoid hallucinations. Gabriella described venues through their sensuous dimensions. Since the sensory experiences of everyday life mingled with her visions, her diary became a “textual journey” between real and imagined places. Her narratives helped her to express the difficulties caused by her physical environment and the confusion caused by her hallucinations. As a result, the references to changes in her sensory impressions created a discursive space for the diarist to express her feelings. Since her narrative depicts a suffering and painful condition, we use Joanna Bourke’s concept of pain talk in our analysis. Moreover, the diary demonstrates that it was possible for typhoid patients to connect with their environment despite their isolated situation. Even on the periphery of the camp space, social life persisted. This exploration will not only uncover the narrative strategy of one diarist but also contribute to a deeper understanding of the ways in which tens of thousands died of starvation and diseases―without mass executions or gas chambers―in the Bergen-Belsen concentration camp during the spring of 1945.

In this paper, I examine ego-documents created by two Hungarian deportees regarding the Bergen-Belsen concertation camp: Margit Holländer’s diary and Magda Székely’s letters to her father, Károly Székely. Holländer’s diary sheds light on two periods of Bergen-Belsen. The letters offer insights into experiences in two different parts of the camp at the same time. These sources include details about the everyday lives, thoughts, perceptions, and feelings of the inmates in the most extreme space of persecution. I argue that, with its focus on the attachment to place, by which I mean the emotional bond between person and place (an important concept in environmental psychology), Holländer’s diary reveals how she reflected on the different spaces in the camp and how her emotions regarding the physical and natural environment shifted depending on the situations of camp life. Magda Székely’s letters to her father reveal how the different sectors of the camp influenced the emotional bonds between father and daughter. I also argue that the attachments that these individuals seem to show to some of the sectors of the camp suggest that there were emotionally “positive places” in an otherwise negative environment. The illegal world of the camp, the secret act of letter writing, meetings in the “positive places,” and the exchange of goods on the black market are all indications of the very limited freedom of space usage, which continued after the liberation of the camp.

Pl. egy Szemán-féle préselőgép másfél hete az udvaron állt és kiírták rá: ?üzemvezetők, mesterek, ki a felelős azért, hogy én itt másfél hete tétlenül vagyok?? A dolgozók a villámhoz hozzáírták: ?ha ti nem jöttök értem, én elmegyek, és itt hagylak benneteket.? Több utalás található arra, hogy ha megjelent egy elmarasztaló cikk valakiről, az illető gyakran „megrohamozta\" a szerkesztőbizottságot az írás vagy rajz levétele, módosítása ügyében (Fehér 1952: 24).24 Ebből a szempontból (is) speciális használati helyszínnek számítottak a pártiskolák, mivel csak itt, ebben a válogatott, előre megszűrt közegben, ahová a közösséget alkotó többség elkötelezett párthű személyként került, tölthette be a faliújság azt a szerepet, amelyet szántak neki.25 Körbeállták, várták az új híreket az iskola életéről. „Jobban szerették, mint a Szabad Népet\" - emlékezett vissza erre a pártiskola-vezetők egyike.26 Az ideológiai tételek intézményesült formáiból kiinduló, a megfogalmazott utasításokat követő (vagy éppen nem követő) társadalmi gyakorlat, azaz a mindennapok tapasztalatainak megragadása az egyik legnehezebb kutatói feladat.27 Ez témánk kapcsán is igaz. Mivel az MDP által reprezentált kép a valósággal nem állt harmonikus viszonyban, ezért úgy érezhették többen is, mint ahogyan azt az egyik kiábrándult párttag megfogalmazta: „Az embereknek arról a - változatos formákban, de őrjítő gyakorisággal megélt tapasztalatáról -, hogy hülyének nézik őket. sz., 161-187. o. Kotkin, Stephen (1997): Magnetic Mountain.

Making Sense of Dictatorship: Domination and Everyday Life in East Central Europe after 1945. Edited by Celia Donert, Ana Kladnik, and Martin Sabrow. Budapest: CEU Press, 2022. 296 pp

Towns and Cities of the Croatian Middle Ages: Image of the Town in the Narrative Sources. Reality and/or Fiction? Edited by Irena Benyovsky Latin and Zrinka Pešorda Vardić. Nova zraka u Europskom svjetlu: Hrvatske zemlje u ranome srednjem vijeku (550–1150.) [New ray in the European light: Croatian lands in the early middle ages (550–1150)]. By Zrinka Nikolić Jakus. Textilvégek védjegyei: A textilkereskedelem régészeti emlékei a Magyar Királyság területén [Lead seals of cloth rolls: archaeological remains of the textile trade in the Kingdom of Hungary]. By Maxim Mordovin. New Home, New Herds: Cuman Integration and Animal Husbandry in Medieval Hungary from an Archaeozoological Perspective. By Kyra Lyublyanovics. A 18. századi Magyarország rendi országgyűlése [The feudal parliament of eighteenth-century Hungary]. By István M. Szijártó. Apácaműveltség Magyarországon a XV–XVI. század fordulóján: Az anyanyelvű irodalom kezdetei [The education of nuns in Hungary at the turn of the fifteenth and sixteenth centuries: The beginnings of vernacular literature]. By Sándor Lázs. Felvilágosodás és babonaság: Erdélyi néphiedelem-gyűjtés 1789–90-ben [Enlightenment and superstition: The collection of Transylvanian folk beliefs from 1789–90]. Edited by Ambrus Miskolczy. Peasant Violence and Antisemitism in Early Twentieth-Century Eastern Europe. By Irina Marin. A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten: Szociális riportok a 19–20. század fordulóján [The discovery of poverty in Vienna and Budapest: Social reports at the turn of the nineteenth and twentieth centuries]. By Roland Perényi. Tschechen auf Reisen: Repräsentationen der außereuropäischen Welt und nationale Identität in Ostmitteleuropa 1890–1938. By Sarah Lemmen. Kamasztükrök: A hosszú negyvenes évek társadalmi képzetei fiatalok naplóiban [Multi-faceted reflections: The diaries of jewish and non-jewish adolescents in wartime Hungary]. Elmondani az elmondhatatlant: A nemi erőszak Magyarországon a II. világháború alatt [To speak the unspeakable: rape and sexual abuse in Hungary during World War II]. By Andrea Pető. Everyday Life in Mass Dictatorship: Collusion and Evasion. Edited by Alf Lüdtke.