Explore the vast range of titles available.

The 2015 migration crisis saw an unprecedented number of refugees entering the European Union. Most of them had the primary purpose of seeking asylum in one of the developed Western European countries and then staying in these countries for a longer or shorter period. Since then, their presence has become a constant presence on the Western Balkan migration route. In many ways, the 'refugee crisis' is now part of normality' in the Balkans - the presence of asylum seekers is not perceived and treated as an emergency, as was the case with the mass migration wave of 2015-2016, but rather as a structural element inherent to the peninsula' geographical location. The migration crisis has affected Hungary, on the Western Balkan route, only as a transit country, but it has still posed a major challenge for the domestic authorities, causing significant organisational changes. The aim of the Hungarian authorities was to prevent irregular migrants from crossing the country on their way to Western Europe. The large numbers of refugees arriving in a short period of time posed a major challenge to the Hungarian law enforcement agencies. In particular, the implementation of the necessary immigration control tasks was a major problem. Due to the extremely high number ofillegal border crossings in a short period of time, a physical border barrier was set up in 2015 along the Hungarian-Serbian border and later along the Hungarian-Croatian border, and damaging this barrier and crossing it without authorisation were criminalised. What has been the impact of the measures introduced, and how have they affected police activities in the field of policing aliens, in particular the restriction of personal liberty through detention? How did the changes in procedures work and what impact did they have on illegal migration?

Aim: The aim of the briefing notes on foreign law enforcement literature is to find sources that provide thought-provoking messages for researchers. All the reviews in issue VIII have this virtue.Methodology: Among the theoretical subjects, it is worth noting that the autonomy of police science and its close relationship with public administration is a matter of debate. The problem can be read about in József Beke’s review. Tibor Bánáti stresses the importance of scientifically proven methodology when he talks about recommendations on interrogation tactics which, without a solid and proven theoretical basis, could jeopardise the effectiveness of investigations. Elliot Aronson and Carol Tavris wrote about the obstacle of establishing the material truth in their book published in 2009 in Hungarian. In criminology, methodological requirements are the so-called Daubert criteria: scientifically proven methodology, published results, setting of error margins, critical reception. Findings: The demanding research work cannot avoid uncovering the dysfunctions of the institutions, especially when such serious issues arise as discrimination appearing in the actions of the authorities, which can only be curbed after a thorough investigation. Bernadett Bacsó’s paper provides information on this endeavour. The phenomenon of prejudice against the Islamic religion and against citizens of Muslim origin often arises. Krisztián Kakócz quotes an author who warns that sometimes it is our lack of kno wledge of concepts that lies behind exclusionary attitudes towards foreigners. There are lessons to be learnt from a dogmatic analysis of the legal concepts of trafficking and smuggling, especially when combined with a criminological perspective. The delineation of guilt and vulnerability in the relevant crime categories can only be successful in this way, as confirmed by the foreign research presented by Mónika Herczeg. The Observer concludes with a presentation by Tamás Molnár on the criminology of climate change. He describes a book that „clearly points to the fact that the prevailing socio-economic and ideological interests and the system that serves them pose the greatest threat to the environment.” Ferenc Irk, the most prominent domestic practitioner of the topic, has recently published a book on the metamorphosis of the exploitation of man and his environment.Value: Foreign literature emphasises the most important virtues of law enforcement research when it affirms the autonomy of scientific thinking and the responsibility of the researcher, and requires a well-established, widely published methodology that takes into account the margins of error. According to the definition in Volume XVIII of Révai’s Great Dictionary, science is „a system of critically validated, i.e. true, knowledge about a subject.” Autonomy does not tolerate the silencing of critical discourse, and the assumption of responsibility is a precondition for theory to develop solutions in cooperation with practice in order to avoid infringing and ineffective official interventions. Cél: A rendészeti tárgyú külföldi szakirodalomról készült tájékoztatók azzal érik el céljukat, ha sikerül olyan forrásokat találni, amelyek a kutatómunkát végzők számára gondolatébresztő üzeneteket közvetítenek. A VIII. szám valamennyi recenziója rendelkezik ezzel az erénnyel.Módszertan: Az elméleti tárgykörök sorában figyelmet érdemel az a felvetés, amely a rendészettudomány önállóságát és a közigazgatástannal fennálló szoros kapcsolatát vitakérdésként fogalmazza meg. A problémáról Beke József ismertetőjében olvashatunk. A tudományosan igazolt módszertan fontosságát emeli ki Bánáti Tibor, amikor a kihallgatástaktika olyan ajánlásairól szól, amelyek szilárd és igazolt elméleti alapok nélkül a nyomozások eredményességét veszélyeztethetik. Az anyagi igazság megállapításának akadályáról írt Elliot Aronson és Carol Tavris 2009-ben magyar nyelven is megjelent könyvükben. A kriminalisztikában módszertani követelmények az úgynevezett Daubert kritériumok: tudományosan igazolt metodika, publikált eredmények, hibahatárok kijelölése, kritikai fogadtatás.Megállapítások: Az igényes kutatómunka nem kerülheti meg az intézmények működési zavarainak feltárását, különösen akkor, ha olyan súlyos kérdések merülnek fel, mint a hatóságok intézkedéseiben megjelenő diszkrimináció, amelynek visszaszorítása csak alapos okkutatás nyomán lehetséges. Erről a törekvésről Bacsó Bernadett írásából kapunk tájékoztatást. Az előítéletesség jelensége gyakran felmerül az iszlám vallással, illetve a muszlim országokból származott polgárokkal szemben. Kakócz Krisztián olyan szerzőtől idéz, aki arra figyelmeztet, hogy időnként a fogalmakról szerzett tudásunk hiányosságai húzódnak meg az idegeneket kirekesztő magatartások mögött. Tanulságokkal jár az emberkereskedelem és az embercsempészet törvényi tényállásainak dogmatikai elemzése, különösen akkor, ha az kriminológiai szemlélettel is kiegészül. Az érintett bűncselekmény-kategóriákban a bűnösség és a kiszolgáltatottság elhatárolása csak így járhat sikerrel, amint azt a Herczeg Mónika által ismertetett külföldi kutatás igazolta. A Figyelőt Molnár Tamás A klímaváltozás kriminológiája című ismertetése zárja. Olyan könyvről ad ismertetést, amely „világosan rámutat arra a tényre, hogy az uralkodó társadalmi-gazdasági, ideológia érdekek és az ezt kiszolgáló rendszer jelenti a környezetre a legnagyobb veszélyt.\" A témakör legjelesebb hazai művelője Irk Ferenc, aki a közelmúltban megjelent könyvében bemutatja az ember és környezete kizsákmányolásának metamorfózisát.Érték: A külföldi szakirodalom a rendészeti kutatások legfontosabb erényeit hangsúlyozza akkor, amikor megerősíti a tudományos gondolkodás autonómiáját és a kutató felelősségét, valamint megköveteli a kellően megalapozott, széles körben publikált és a hibahatárokat is tekintetbe vevő metodikát. A Révai Nagy Lexikon XVIII. kötetében olvasható meghatározás szerint a tudomány „egy tárgyra vonatkozó kritikailag igazolt, azaz igaz ismeretek rendszere.” Az autonómia nem viseli el a kritikai mondanivaló elhallgatását, a felelősségvállalás pedig feltétele annak, hogy az elmélet a gyakorlattal együttműködésben dolgozzon ki megoldásokat a jogsértő és az eredménytelen hatósági beavatkozások elkerülése érdekében.

Magyarország 2007-bencsatlakozott teljes jogúan a schengeni térséghez. A csatlakozás, illetve a tagság feltétele is egyben, hogy a tagállam teljesítse a schengeni külső határokon végzett határellenőrzésre vonatkozó, a schengeni egyezményben és a határellenőrzési kódexben megfogalmazott szigorú feltételeket. A schengeni egyezményben és a kódexben megfogalmazott követelmények teljesítését a ciklikus jelleggel rendszeresen végrehajtott ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus biztosítja. Az időszakosan végzett ellenőrzési tevékenység hatásfokának növelése, valamint a határellenőrzési rendszer elvárt, folyamatosan magas színvonalú működtetésének támogatása érdekében – a határrendészeti szolgálati ág esetében úttörő jelleggel – minőségbiztosítási rendszer kialakítása folyik a 101102709 – HSQA azonosító számú, „Magyar, szlovák minőségbiztosítási mechanizmus kidolgozása a határigazgatás területén” elnevezésű projekt keretében. A minél hatékonyabb mechanizmus kidolgozása érdekében alapvető fontosságú a jelenlegi állapot minél részletesebb és mélyrehatóbb felmérése. Ennek során kiemelt jelentőséggel bír a kifejezetten belső indíttatásból fakadó önértékelési tevékenység, amely szakszerűen alkalmazva a korábbi formalizált ellenőrzési formák mellett hatékonyan képes biztosítani a szervezet működésének, képességeinek reális megismerését.

A hazánk területén jogszerűtlenül tartózkodó külföldiekkel szemben az idegenrendészeti hatóság jár el. A hatóságok annak érdekében, hogy a külföldi ne vonja ki magát az eljárás alól, többnyire a személyi szabadság tartós elvonásával járó kényszerintézkedést alkalmaznak, őrizetet rendelnek el. Az őrizetet alapesetben kifejezetten az erre a célra fenntartott őrizeti helyen, az úgynevezett őrzött szálláson kell végrehajtani. Az őrizet hossza esetenként akár a 12 hónapot is elérheti. A fogvatartási helyeknek meg kell felelniük az idegenrendészeti jogszabályok vonatkozó előírásainak, valamint az őrzésbiztonsággal szemben támasztott szakmai követelményeknek. A rendőrségi őrzött szállások befogadókapacitása alacsony. Az illegális migráció növekedésével, illetőleg az idegenrendészeti eljárás során őrizetbe vett személyek számának drasztikus emelkedése miatt a fogva tartást végző szerv azonnali és nehezen megoldható problémával találta szembe magát, komoly nehézségekbe ütközött a jogszabályi előírásoknak megfelelő őrzés feltételeinek biztosítása. A rendőrség komoly erőfeszítéseket tett a fogvatartási helyek számának, befogadókapacitásának növelése, valamint az időközben megjelenő, úgynevezett sérülékeny csoportok (nők, családok, kiskorú gyermekek) minél humánusabb elhelyezésének biztosítására. A meglevő objektumokat döntő többségben az Európai Unió által biztosított források felhasználásával korszerűsítették, alkalmassá tették őket a fogvatartottak biztonságos, ugyanakkor kulturált körülmények közötti elhelyezésére, valamint a speciális elhelyezést igénylő csoportok minél kisebb érdeksérelemmel járó őrizetére. Az objektumok átalakítása mellett megterveztek egy kifejezetten erre a célra szolgáló speciális objektumot, ám ennek megépítésére később vezetői döntés miatt nem került sor. A fogvatartási rendszer korszerűsítése során elengedhetetlen volt, hogy a végrehajtásban és az országos szakirányításban tevékenykedő szakértők meghatározzák a szakmai követelményeket, megszervezzék a tervezési és a kivitelezési munkálatok folyamatos felügyeletét, és az igénybevétel megkezdésétől vizsgálják a módosítások hatásait.

A hazánk területén jogszerűtlenül tartózkodó külföldiekkel szemben az idegenrendészeti hatóság jár el. A hatóság annak érdekében, hogy a külföldi ne vonja ki magát az eljárás alól, többnyire a személyi szabadság tartós elvonásával járó kényszerintézkedést alkalmaz, őrizetet rendel el. A fogvatartottak együttműködési hajlandósága rendszerint alacsony, ezért az intézkedés jog-és szakszerű végrehajtása súlyos terhet ró az érintett rendőri állományra. A nem együttműködő külföldiek miatt a fogvatartási intézményekben magas az őrzés biztonságára veszélyt jelentő jogsértő cselekmények száma. Megelőzésük, illetve elhárításuk jelentős számú rendőri állományt igényel, ami a napjainkban általánossá vált létszámhiány miatt egyre kevésbé elfogadható. Korunk technológiai szintje lehetővé és indokolttá teszi az olyan technikai eszközrendszer fejlesztését és alkalmazását, amely vizuális és akusztikai elemzés, illetve gépi tanulás útján megbízhatóan képes előre jelezni, illetve a bekövetkezés esetén haladéktalanul jelezni a jogsértő cselekményeket a csökkentett létszámú őrállomány részére. A rendszert fejlesztő informatikai szakemberek számára elengedhetetlen a fogvatartási szakterület részéről a szakmai követelmények meghatározása, a gépi tanulásához szükséges magatartási formák vizuális és akusztikai jegyeinek pontos ismerete.