Explore the vast range of titles available.

Internet memes have become an increasingly pervasive form of contemporary social communication that attracted a lot of research interest recently. In this paper, we analyze the data of 129,326 memes collected from Reddit in the middle of March, 2020, when the most serious coronavirus restrictions were being introduced around the world. This article not only provides a looking glass into the thoughts of Internet users during the COVID-19 pandemic but we also perform a content-based predictive analysis of what makes a meme go viral. Using machine learning methods, we also study what incremental predictive power image related attributes have over textual attributes on meme popularity. We find that the success of a meme can be predicted based on its content alone moderately well, our best performing machine learning model predicts viral memes with AUC=0.68. We also find that both image related and textual attributes have significant incremental predictive power over each other.

We selected 15 sheep‐grazed sand pastures along a gradient of increasing grazing intensity to study the fine‐scale patterns of main biomass fractions (green biomass, litter) and that of plant species and functional groups (life forms and social behaviour types). We classified them into five grazing intensity levels based on stocking density, proximity to drinking and resting places and the number of faeces. We aimed to answer the following questions: (i) How does increasing intensity of sheep grazing affect the amount of green biomass, the species richness and their relationship in sand pastures? (ii) How does increasing intensity of sheep grazing affect the biomass of perennial and short‐lived graminoids and forbs? (iii) How does the disturbance value—expressed in the biomass ratio of disturbance‐tolerant and ruderal species—change along the gradient of grazing intensity? A unimodal relationship between green biomass and species richness was detected; however, the ordination (canonical correspondence analysis, CCA) showed no clustering of pastures subjected to the same levels of grazing intensity. Along the grazing intensity gradient we found an increasing trend in species richness and significant differences in green biomass (decreasing trend), litter (decreasing trend), graminoids (decreasing trend) and short‐lived forbs (increasing trend). We found an increasing amount of disturbance‐tolerant and ruderal species with increasing grazing intensity. We suggest that we might need to use multiple scales for sampling and a fine‐scale assessment of grazing intensity. Our findings might be instructive for pastures in densely populated regions, which are prone to the encroachment of disturbance‐tolerant and ruderal species. We analysed the fine scale biomass patterns of sheep‐grazed sand pastures along increasing grazing intensity. Along the grazing intensity gradient, we found an increasing trend for species richness and the biomass of short‐lived forbs; while green biomass, litter and graminoid biomass showed a decreasing trend. We found an increasing amount of disturbance tolerant and ruderal species with increasing grazing intensity.

Plant species performance in rangelands highly depends on the effect of grazing and also on the occurrence of unpalatable benefactor species that can act as biotic refuges protecting neighboring plants from herbivores. The balance between facilitation and competition may changes with the benefactor density. Despite the high number of studies on the role of biotic refuges, the density dependent effects of unpalatable herbaceous plants on the performance of other species, and on the habitat heterogeneity of rangelands are still unclear. Therefore, we performed a study to test the following hypotheses: (i) Performances of understory species follow a humped-back relationship along the density gradient of the unpalatable benefactor species. (ii) Small-scale heterogeneity of the vegetation decreases with increasing benefactor density. We studied meadow steppes with medium intensity cattle grazing in Hungary. We surveyed understory species' performance (number of flowering shoots and cover scores) along the density gradient of a common, native unpalatable species ( ). Our findings supported both hypotheses. We found unimodal relationship between the benefactor cover and both the flowering success and richness of understory species. Moreover, small-scale heterogeneity declined with increasing benefactor cover. In this study we detected a humped-back pattern of facilitation along the density gradient of an herbaceous benefactor in pastures. Indeed, this pattern was predictable based on such conceptual models like \"consumer pressure-abiotic stress model,\" \"humped-back model,\" \"intermediate disturbance hypothesis,\" and \"disturbance heterogeneity model\"; but until now the validity of these relationships has not been demonstrated for herbaceous species. By the demonstration of this effect between herbaceous species we can better forecast the responses of grasslands to changes in management.

Magyarország Alaptörvénye a tisztességes hatósági ügyintézés alapjogát biztosító XXIV. cikkében kifejezetten nevesíti az ügyek észszerű határidőn belüli befejezésének követelményét. A tanulmány arra keresi a választ, hogy az észszerű időben való ügyintézés előírásának milyen érvényesülési mechanizmusa van. A tanulmány egyrészt áttekinti a jelenleg hatályos és a korábban hatályban lévő hatósági eljárásjogi szabályozást a határidők túllépésének jogkövetkezményeiről. Másrészt az alkotmánybírósági és közigazgatási bírói gyakorlat alapján megvizsgálja az eljárási határidők túllépésének megítélését. A tanulmány az esetjog áttekintése után rámutat az abból adódó következtetésekre. Szankcióalkalmazási (közigazgatási bírságot kiszabó) ügyekben, ha a hatóság a törvényi határidőt túllépi, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az Alaptörvény szerinti észszerű határidő követelménye sérül, de a törvényi határidők és határidő-számítás betartása sem jelenti azt automatikusan, hogy az Alaptörvénybe foglalt „észszerűség” követelménye sem sérült.

The existing plant trait databases’ applicability is limited for studies dealing with the flora and vegetation of the eastern and central part of Europe and for large-scale comparisons across regions, mostly because their geographical data coverage is limited and they incorporate records from several different sources, often from regions with markedly different climatic conditions. These problems motivated the compilation of a regional dataset for the flora of the Pannonian region (Eastern Central Europe). PADAPT, the Pannonian Dataset of Plant Traits relies on regional data sources and collates data on 54 traits and attributes of the plant species of the Pannonian region. The current version covers approximately 90% of the species of the region and consists of 126,337 records on 2745 taxa. By including species of the eastern part of Europe not covered by other databases, PADAPT can facilitate studying the flora and vegetation of the eastern part of the continent. Although data coverage is far from complete, PADAPT meets the longstanding need for a regional database of the Pannonian flora.

Disszertációm legfontosabb célkitűzése a gyepközösségek legelésre adott válaszainak elemzése, főként biomassza viszonyaik, illetve az őket felépítő lágyszárúak közötti biotikus interakciók változásának vizsgálatán keresztül. A dolgozatban két esettanulmányban szemléltetjük a legelés vegetációra gyakorolt hatásának eddig kevéssé kutatott aspektusait.A legelők megfelelő minőségének hosszútávú megőrzése érdekében nélkülözhetetlen ismernünk az állatok által elfogyasztott fitomassza mennyiségét és a legeltetett állatok legeléspreferenciáját, azaz, hogy mely növényfajokat részesítik előnyben. Ez a hazánkban kevéssé kutatott téma mind élőhelyvédelmi, mind fajvédelmi szempontból fontos. Kutatásunkban turján-vidéki rétsztyeppeken vizsgáltuk az egyes fitomassza frakciók fogyását, és azt, hogy melyek azok a növényi tulajdonságok, amelyek meghatározzák, hogy mely növényfajokat kedvelik a marhák. Kutatásunkban a vizsgált gyepterületek két legelési egységre voltak osztva, mindkettőt évek óta legeltetik, de a kontroll egységek a mintavétel időpontjáig (június közepéig) a vizsgálat évében még nem voltak legeltetve, a legelt egységeket pedig az adott évben április közepe óta (azaz három hónapon keresztül) folyamatosan legeltették.A vizsgált gyepterület közepes produktivitású (270-280 g/m2 élő fitomassza). Mindkét mintavételi területen a kontroll és a legelt legelőegységben egyaránt 35-35 db, 20×20 cm-es területű négyzetekben vettünk fitomassza mintákat, amelyeket fajonként elkülönítettünk, külön kezelve az avart és a mohákat is. A legeléspreferenciát annak alapján adtuk meg, hogy az adott fajnak a legelt területen hány százalékkal volt kevesebb a biomasszája, mint a kontroll területen („biomassza fogyás”). A jellegalapú legeléspreferencia elemzésbe a 29 leggyakoribb fajt vontuk be. Az elemzésekben a következő jellegekkel foglalkoztunk: levélterület, fajlagos levélterület (SLA), levél száraz tömeg, levél szárazanyagtartalom. Emellett mértük még a fajok hajtásainak nitrogén- és foszfortartalmát is. Meghatároztuk továbbá az adott faj hajtásainak szőrözöttségét és a fajok átlagos magasságát. Eredményeink azt mutatták, hogy az avart és a mohát csak kis mértékben fogyasztották a marhák, ezek fogyása nem volt szignifikáns. Ezzel szemben az edényes növényfajok élő biomasszájának 65%-át elfogyasztották. Hasonló arányban fogyasztották az egyszikűek és a kétszikűek élő biomasszáját. Két növényi jelleg mutatott szignifikáns korrelációt a legeléspreferenciával: leginkább a magas SLA-val rendelkező és a magasabb nitrogéntartalmú növényfajokat kedvelték a marhák. Eredményeink alapján megállapítható, hogy a vegetáció biomasszája, és a növényfajok tömegessége, illetve tápértéke alapján egy legelő eltartóképessége jól becsülhető, és ez alapján a hosszú távú kezelés is jól tervezhető. Az egyes fajok tápértékének jó indikátora néhány jól mérhető növényi jelleg, mint például a fajlagos levélterület (SLA).Legelés hatására alapvetően változhatnak meg a növények közötti kölcsönhatások; bizonyos nagytermetű, a herbivórok által nem kedvelt fajok (pl. az általunk vizsgált orvosi ziliz – Althaea officinalis), amelyek legelés hiányában negatívan hatnak a mellettük élő növényekre (kompetíció) a legelőkön pozitívan hathatnak rájuk (facilitáció). Ezeknek a kölcsönhatásoknak az iránya függ a nem legelt faj tömegességi viszonyaitól. A gyepek megóvása és fenntartható kezelése szempontjából fontos tudnunk, hogy a legelő állatok által nem preferált fajok mennyiségének növekedése hogyan hat a többi növényfajra, ezáltal a legelők vegetációjára. Ezért az orvosi ziliz tömegességi gradiense mentén vizsgáltuk a fajgazdagságot, a fajok virágzási sikerét (virágzó fajszám, virágzó hajtásszám) és a közösség kis léptékű mozaikosságát (bétadiverzitást; Bray-Curtis különbözőségi index alapján) kiskunsági legeltetett rétsztyeppeken. Mintavételünket három, közepes intenzitással legeltetett (1 marha/ha) gyepen, növekvő zilizborítás mentén, területenként 32 db, 50 × 50 cm-es kvadrátban végeztük. A vizsgálat során a zilizborítás hatását (fix faktor) a függő változókra lineáris és kvadratikus kevert modellek segítségével elemeztük, amelyekben a terület mint random faktor szerepelt. Minden változó esetén varianciaanalízissel (egyutas ANOVA) vetettük össze a lineáris modellt a kvadratikus modellt, és ha ez utóbbiban szignifikánsan kisebb volt a nem magyarázott variancia, akkor a lineáris modellt elvetettük és az összefüggést kvadratikusnak tekintettük. A kvadratikus összefüggések unimodalitását MOS-teszttel vizsgáltuk. Mind a fajgazdagság, mind a virágzási siker unimodális görbével írható le a növekvő zilizborítás mentén. A görbe csúcsa a fajgazdagság esetében 27%-os, a virágzási siker tekintetében 40%-os zilizborításnál volt. A ziliz borítási értékeinek emelkedésével a béta-diverzitás lineárisan csökkent. Eredményeink alapján az orvosi ziliz hatása abundancia-függő, azokon a legelőkön, ahol csak kis borításban van jelen, ott pozitívan hat a fajgazdagságra és a fajok virágzási sikerére, mert közvetlen megvédi őket a lelegeléstől. 30-40%- os borítás felett azonban az orvosi ziliz hatása negatívba fordul át. Borításának további növekedésével mind a fajgazdagság, mind a virágzási siker egyre alacsonyabb lesz, ezen kívül a vegetáció heterogenitása is csökkenést mutat. Kutatásunk alapján látható, hogy az orvosi ziliz teljes visszaszorítása nem szükséges a legelőkön, mert amíg borítása alacsony, addig természetvédelmi szempontból nincs káros hatása, bár gazdasági szempontból ilyen lehet a legelő minőségének csekély mértékű romlása.

Számos kutatás igazolta, hogy szkizofrén betegek neurokognitív funkciózavarral, emellett csökkent érzelemfelismerő, illetve mentalizációs képességgel rendelkeznek szociális kogníciójukat tekintve. A szakirodalomban nincs egyértelmű álláspont a szkizofrén betegek szociális kogníciójának vonás-, avagy állapotfüggő voltát illetően. A neurokognitív zavarok stabilitása a betegség különböző fázisaiban szintén nem egyértelmű. Kutatásunkban a szociális-, és neurokogníció, illetve a klinikai tünetek súlyosságának változása közötti kapcsolat jobb megértése céljából a mentalizációs, érzelemfelismerő és neurokognitív képességeket vizsgáltuk szkizofrén betegeknél akut, majd később klinikailag stabil állapotban. Eredményeiket korban illesztett egészséges kontroll csoport eredményeivel vetettük össze. A szociális kogníción belül a mentalizációs képességet az RMET (Reading the Mind in the Eyes Test) segítségével, az érzelemfelismerő képességet az Ekman 60 faces (FEEST) teszttel, a neurokognitív képességeket a CANTAB (Cambridge Neuropsychological Test Automated Battery) hat altesztjének használatával vizsgáltuk. A diagnózisokat a SCID klinikai interjú alapján állítottuk fel a beválogatás során. A betegek tünetsúlyosságának felmérésére a PANSS (Positive and Negative Syndrome Scale) klinikai pontozó skálát alkalmaztuk. Eredményeink alapján a betegek szignifikánsan rosszabbul teljesítettek az összes felhasznált teszten az egészséges kontrollszemélyekhez képest, mind relapszusban, mind pedig klinikailag stabil állapotban. Bár a mentalizációs és érzelemfelismerési képesség zavarai a tünetek javulásával némileg csökkentek, de továbbra is rosszabbul teljesítettek az egészséges kontrollokhoz képest. Eredményeink hipotézisünket is alátámasztották, miszerint a szociális kogníció, mint magasan szervezett, összetett kognitív funkció változása szorosabban kapcsolódik a klinikai tünetek változásához (jellemzően állapotfüggő), mint az elemibb neurokognitív funkciók (jellemzően inkább vonásfüggő). Továbbá az érzelemfelismerés és mentalizáció közötti eltérést is kimutattuk, miszerint a mentalizáció, mint komplexebb funkció jelentősebb mértékben fluktuált az állapottal. További eredményünk alapján a neurokognitív altesztek közül a PAL-ról feltételezhető, hogy a legszenzitívebb feladat a globális funkcionálást tekintve, akár korai szűrőmódszerként is alkalmazható szkizofréniában.Az eredményeink egybevágnak azon korábbi adatokkal, miszerint a szkizofrének szociális kognícióbeli zavarai egyaránt jellemezhetők állapotszerű és vonásszerű összetevőkkel. A neurokogníciót tekintve annak zavara szkizofrén betegeknél relapszusban és klinikailag stabil állapotban egyaránt fennáll, annak tartósságára utalva.