Explore the vast range of titles available.

Anisomycin, a ribotoxic compound, is an efficient inhibitor of eukaryotic translation: at toxic concentrations, it interferes with the function of ribosomal peptidyl transferase, blocks protein synthesis, and ultimately leads to apoptosis. The process is accompanied by the activation of various cellular stress mechanisms. Subinhibitory anysomycin concentrations, in contrast, do not inhibit translation and cause apoptosis, but still activate certain stress pathways. The present study aimed to compare the signaling effects of toxic (1 µg/mL) and non-toxic (10 ng/mL) anisomycin treatment in PC12 cells. In addition, the role of the p53 tumor suppressor protein in these processes was explored, using a PC12 cell line expressing a dominant inhibitory p53 protein. Apoptosis-mediating events (PKR cleavage; eIF2α phosphorylation; activation of caspase 3, 8, and 9 enzymes) were caused by high, but not low, anisomycin concentration in a p53-dependent manner. MAPK pathways (JNK, p38 MAPK, ERK) were stimulated by non-toxic anisomycin treatment, with a more complex p53 involvement. The apoptotic response of cells appeared to be supported by exosomal paracrine signaling.

We introduce a novel system for automatic assessment of newborn and preterm infant behavior—including activity levels, behavioral states, and sleep–wake cycles—in clinical settings for streamlining care and minimizing healthcare professionals’ workload. While vital signs are routinely monitored, the previously mentioned assessments require labor-intensive direct observation. Research so far has already introduced non- and minimally invasive solutions. However, we developed a system that automatizes the preceding evaluations in a non-contact way using deep learning algorithms. In this work, we provide a Gated Recurrent Unit (GRU)-stack-based solution that works on a dynamic feature set generated by computer vision methods from the cameras’ video feed and patient monitor to classify the activity phases of infants adapted from the NIDCAP (Newborn Individualized Developmental Care Program) scale. We also show how pulse rate variability (PRV) data could improve the performance of the classification. The network was trained and evaluated on our own database of 108 h collected at the Neonatal Intensive Care Unit, Dept. of Neonatology of Pediatrics, Semmelweis University, Budapest, Hungary.

Non-contact visual monitoring of vital signs in neonatology has been demonstrated by several recent studies in ideal scenarios where the baby is calm and there is no medical or parental intervention. Similar to contact monitoring methods (e.g., ECG, pulse oximeter) the camera-based solutions suffer from motion artifacts. Therefore, during care and the infants’ active periods, calculated values typically differ largely from the real ones. In this way, our main contribution to existing remote camera-based techniques is to detect and classify such situations with a high level of confidence. Our algorithms can not only evaluate quiet periods, but can also provide continuous monitoring. Altogether, our proposed algorithms can measure pulse rate, breathing rate, and to recognize situations such as medical intervention or very active subjects using only a single camera, while the system does not exceed the computational capabilities of average CPU-GPU-based hardware. The performance of the algorithms was evaluated on our database collected at the Ist Dept. of Neonatology of Pediatrics, Dept of Obstetrics and Gynecology, Semmelweis University, Budapest, Hungary.

The author provides an overview of how public-private partnership works in the detention sector in Hungary. A szerző áttekintést nyújt arról, hogyan működik a köz- és magánszféra közötti partnerség a fogvatartási szektorban Magyarországon.

This thesis explores the development of academic research with geotagged social media data (geosocial research) - an emerging computational, digital social research field - using 19 semi-structured interviews with scholars from diverse disciplines, participant observation at a geosocial research summer school and scientometrics. It asks: 'how can we study the development of geosocial research approaches through combining STS and scientometrics?' for five main reasons: to explore the diversity of computational social research; reflect on the ESRC's (2013) call to 'close the gap' between quantitative and qualitative human geography; contribute to methodological discussions in academic literature which call for combining STS and scientometrics; co-compose knowledge with distinct ways of knowing through mixing methods; and inform research methods curriculum development in the social sciences. Using new forms of digital data (like social media posts) is core to contemporary social science. Scholars from diverse disciplines conduct geosocial research. It thus provides rich opportunities to study how diverse approaches to computational social research develop. I combine STS and diverse scientometric methods as part of a single case study iteratively to explore how they can co-compose knowledge. The thesis contributes to literature which explores the STS - scientometrics interface. Most existing studies either reflect on diverse mixed methods approaches from theoretical or methodological perspectives, or provide worked examples using specific mixed methods designs. Conceptually, this thesis contributes by highlighting the need to develop and evaluate the affordances of computational methods for STS in light of the interpretative context - including research questions, characteristics of the studied research practice, theories and prior findings. I developed computational methods iteratively, in light of my theoretical and empirical knowledge about geosocial research. Empirically, the thesis first contributes by showing how diverse combinations of STS and scientometrics - including statistical and visual network analyses as well as descriptive statistics - can inform a single case study. Second, it offers three ways STS and scientometrics can co-compose knowledge by aligning their units of analyses, reflecting on how calculation acts inform qualitative analysis even when analytical units are not aligned, and using each method inductively. I combined STS and scientometrics to study practices through which geosocial research approaches develop - including collaboration, developing (sub)-disciplinary communities and methods' mediation of geosocial research. I also identified geosocial research approaches and compared them using mixed methods. Finally, I combined insights from STS and scientometrics to highlight the construction of my own analyses. Using mixed methods, the thesis argues that geosocial research is a collection of approaches rather than a coordinated community. I highlight fourteen practices that enable scholars to develop their approaches, including interdisciplinary collaboration; setting up distinct geosocial laboratories to experiment with geosocial data; reflecting on the data analysis process; and using local knowledge about spaces. I differentiate `social', `technical' and 'geographic' approaches, which differ in terms of the methods they use and spatial units they study. Finally, I illustrate approaches' heterogeneity - including their diverse computational approaches - and similarities, such as their urban studies focus.

A PPP – Public-Private Partnership – napjainkra elterjedt, közismert fogalommá vált, mely legtöbbször a különböző infrastrukturális beruházásokkal összefüggésben hangzik el. Megkockáztatom, az is közismert tény, hogy e jogintézménynek számtalan típusa, alfaja létezik. Az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején indult hódító útjára a nyugati angolszász államokból, majd terjedt tovább a nyugat-európai kontinentális államokba, mely folyamatra az Európai Unió katalizátorhatást gyakorolt. A PPP a kelet-közép-európai államokba a 21. század elejére jutott el, amiben ezen államoknak az Unióhoz való csatlakozása meghatározó szerepet játszott. A kelet-közép-európai államokon kívül e jogi konstrukciót a 21. századra elsősorban a különböző nemzetközi szervezetek közvetítő tevékenysége okán kezdték alkalmazni a kevésbé fejlett afrikai és ázsiai államok alapvető infrastrukturális létesítményeinek kiépítésére, illetve fejlesztésére.

PC12 rat pheochromocytoma cells are widely used to investigate signaling pathways. The p143p53PC12 cell line expresses a Val143Ala mutant p53 protein that is less capable of binding to the p53 consensus site in DNA than its wild-type counterpart. Nitric oxide (NO), depending on its concentration, is able to activate several signal transduction pathways. We used sodium nitroprusside (SNP), an NO donor compound, to analyze NO-induced cellular stress in order to clarify the mechanism and role of nitrosative stress in pathological processes, including inflammation and cancer. SNP caused cell death when applied at a concentration of 400 μM, p143p53PC12 cells showing higher sensitivity than wild-type PC12 cells. The mechanisms leading to the increased SNP-sensitivity of p143p53PC12 cells were then investigated. The 400-μM SNP treatment caused stress kinase activation, phosphorylation of the eukaryotic initiation factor eIF2α and p53 protein, proteolytic activation of protein kinase R, caspase-9, and caspase-3, p53 stabilization, CHOP induction, cytochrome c release from mitochondria, and a decline in the level of the Bcl-2 protein in both cell lines. All these SNP-induced changes were more robust and/or permanent in cells with the mutant p53 protein. We thus conclude that (1) the main cause of the SNP-induced apoptosis of PC12 cells is the repression of the bcl-2 gene, evoked through p53 stabilization, stress kinase activation, and CHOP induction; (2) the higher SNP sensitivity of p143p53PC12 cells is the consequence of the stronger and earlier activation of the intrinsic apoptotic pathway.

Az elmúlt években megfigyelhető tendencia, hogy az önkormányzatokra számos közfeladat ellátásának kötelezettsége hárult, gondoljunk csak a magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseire. A gyarapodó feladatokhoz azonban nem feltétlenül társulnak azok ellátásához szükséges források, így az önkormányzatok a jogszabályok, illetve lakosaik által megfogalmazott, feléjük irányuló kötelezettségek ellátására új, az igazgatás weberi szemléletétől gyakran idegen megoldásokra, akár saját költségvetésükön kívül erőforrások felkutatására és igénybevételére kényszerülnek.

Nitric oxide (NO) is a mediator of a diverse array of inter- and intracellular signal transduction processes. The aim of the present study was to analyze its possible role as a second messenger in the process of neuronal differentiation of PC12 pheochromocytoma cells. Upon NGF treatment wildtype PC12 cells stop dividing and develop neurites. In contrast, a PC12 subclone (designated M-M17-26) expressing a dominant-negative mutant Ras protein keeps proliferating and fails to grow neurites after NGF treatment. Sodium nitroprusside (SNP), an NO donor, was found to induce the p53 protein and to inhibit proliferation of both PC12 and M-M17-26 cells, but failed to induce neuronal differentiation in these cell lines. Key signaling pathways (the ERK and Akt pathways) were also not affected by SNP treatment, and the phosphorylation of CREB transcription factor was only slightly stimulated. It is thus concluded from the results presented in this paper that NO is unable to activate signaling proteins acting downstream or independent of Ras that are required for neuronal differentiation.

Kutatási célom a PPP (Public-Private Parntership), vagyis köz- és magánszektor közti partnerség mint alternatív közfeladat-ellátási eszköz vizsgálata volt pénzügyi jogi, közpénzügyi jogi aspektusból. Bár alapvetően pénzügyi, illetve közpénzügyi jogi szempontból vizsgálódtam, a munka interdiszciplinálisnak tekinthető, hisz más jogágak és kapcsolódó tudományok eredményeit és fogalomkészletét is felhasználja a téma feltárása során. A vizsgálatok során a közpénzügyeket az államháztartás fogalmához képest tágabban értelmeztem, abba beleértettem a szűken felfogott államháztartási alrendszereken kívül azon jogi formációkat, illetve azok célhoz (közösségi igények kielégítésének céljához) rendelt költségvetési és vagyoni eszközeit is, melyek az állammal – illetve szűken felfogott államháztartási rendszert alkotó aktorokkal – együttműködve részt vesznek közösségi szükségletek kielégítésében, ily módon költségvetési és azon kívüli források is felhasználásra kerülnek a szóban forgó igények kielégítése során. A vizsgálódás tárgyáta PPP mint közfeladat-ellátási eszköz, annak alkalmazásában rejlő lehetőségek és ellentmondások, valamint a jogintézmény gazdasági és társadalmi igényekhez való alkalmazkodásának potenciálja adta. Földrajzilag a kutatás fókuszpontjában Magyarország, mint rendszerváltó állam, illetve általában az Európai Unió tagállamai állnak.A szóban forgó jogintézmény az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején indult hódító útjára a nyugati angolszász államokból. Terjedésének oka három körülményre: egyrészt a nyugati szociáldemokrata kormányzatokat 1979-es olajválság idején sújtó fiskális kihívásokra, másrészt előbbivel összefüggésben az állam saját szerepfelfogásáról alkotott nézet megváltozására – az aktivista helyett a klasszikus kormányzati modellhez való visszarendeződés, new public manegementmozgalom terjedése −, illetve a fentiekkel összefüggésben a korábban kizárólag állami kézben lévő közszolgáltatási piacok liberalizációjára, vagyis e piacok magánszektorbeli alanyok előtti megnyitására vezethető vissza.Az olajválság tovagyűrűzött, s az állam leépítésének gondolata az angolszászon kívül más államokat is elért, a PPP így terjedt tovább a nyugat-európai kontinentális államokba, mely folyamatra az Európai Unió katalizátorhatást gyakorolt. A PPP a keletközép-európai államokba a XXI. század elejére jutott el, melyben előbbi államok Unióhoz való csatlakozásának meghatározó szerepe volt. A kelet-közép-európai államokon kívül e jogi konstrukciót a XXI. századra, elsősorban a különböző nemzetközi szervezetek közvetítő tevékenysége okán kezdik alkalmazni a kevésbé fejlett afrikai és ázsiai államok alapvető infrastrukturális létesítményeinek kiépítésére, illetve fejlesztésére. Eme utóbbi államok nem képzték a vizsgálódás tárgyát, ám a kutatások során nyilvánvalóvá vált, hogy a PPP több közfeladat-ellátási területen is alkalmazásra került esetükben is.A PPP mivel különböző jogi kultúrával rendelkező államokban, valamint több kontinensen, illetve nemzetállamoktól függetlenül – lásd nemzetközi szervezetek által (például Világbank) – is alkalmazásra került, nem csoda, hogy annak számos típusa és alakváltozata jött létre. A dolgozat első fejezetében így a legfőbb cél volt megtalálni az origót, vagyis azt a PPP definíciót, melyhez viszonyíthatunk, amelyből később kialakultak a különbözőt típusok, illetve ország vagy országcsoport-specifikus jegyei a tárgyalt jogintézménynek. A nemzetközi szakirodalom tanulmányozását követően a PPP szerződések fő jegyeinek felsorolása adja az angolszász államokban kialakult eme ügyletek azon fogalmát, mely a vizsgált államok körében elfogadott, s mely igen tágan határozza meg a jogintézmény definícióját, gyűjtőfogalmat hozva ezzel létre. Eszerint a PPP a köz- és magánszektorbeli partnerek közötti, hosszabb távra (több évre), közfeladat-ellátási céllal létrejövő szerződés. Miután a kapott definíció igen széles körű mozgáskört enged a jogalkalmazóknak, így számos típusuk, formájuk kialakult, tipizálásuk is igen sokféle módon elképzelhető.