Explore the vast range of titles available.

Aim: This study aims to explore and summarise nearly a decade of the operations of the second-generation Schengen evaluations, along with the direct experiences related to its implementation. Methodology: Professional, semi-structured interviews, document analysis, and content analysis. Findings: The comprehensive Commission report published in 2020 was of strategic importance in analysing the first five-year programme of the Schengen evaluation system, examining the operational efficiency and coherence of the Schengen area. Significant hindering factors emerged during the implementation of the previous evaluation system, such as the slow administrative processes, the burden on member states, and the lack of expert preparedness. The original objectives of the evaluation mechanism, such as dynamism and speed, were not fully achieved, which was further hampered by the slow administrative processes of the Commission. The renewal of the Schengen mechanism became unavoidable from 2021. Value: The study can contribute to the scientific understanding of the reasons and processes that justified the reform of the second-generation Schengen evaluations. Aim: This study aims to explore and summarise nearly a decade of the operations of the second-generation Schengen evaluations, along with the direct experiences related to its implementation. Methodology: Professional, semi-structured interviews, document analysis, and content analysis. Findings: The comprehensive Commission report published in 2020 was of strategic importance in analysing the first five-year programme of the Schengen evaluation system, examining the operational efficiency and coherence of the Schengen area. Significant hindering factors emerged during the implementation of the previous evaluation system, such as the slow administrative processes, the burden on member states, and the lack of expert preparedness. The original objectives of the evaluation mechanism, such as dynamism and speed, were not fully achieved, which was further hampered by the slow administrative processes of the Commission. The renewal of the Schengen mechanism became unavoidable from 2021. Value: The study can contribute to the scientific understanding of the reasons and processes that justified the reform of the second-generation Schengen evaluations.

Aim: The aim of the study is to review the new system of common situational pictures and risk analyses, in line with the ambitions of the EU to strengthen the governance of the Schengen area, and to explore and introduce the different indicators related to these situational pictures. Methodology: Through document and content analysis, the author examined the theoretical and legal background and regulatory context. The author also identified synergies between the functioning of the JHA forums of the Council of the EU and the content of the situation pictures. Findings: The Commission’s Schengen 2022 report was found to have facilitated the EU Council’s dialogue on justice and home affairs policy and the monitoring of the Schengen acquis. The subsequent Schengen Barometer and the Barometer Plus tools, launched in March 2023, will effectively identify vulnerabilities and risks and help coordinate the EU response. In addition, from 2024, the three-tier structure of the Schengen Scoreboard will provide details on the different dimensions of the functioning of the Schengen area, including the state of external and internal borders, as well as internal security. Value: No comprehensive research has previously been carried out that has dealt with the situational pictures of the Schengen area in a complex way. This study is the first to present the existence and functioning of these situation maps, allowing a detailed analysis of aspects not previously explored. Aim: The aim of the study is to review the new system of common situational pictures and risk analyses, in line with the ambitions of the EU to strengthen the governance of the Schengen area, and to explore and introduce the different indicators related to these situational pictures. Methodology: Through document and content analysis, the author examined the theoretical and legal background and regulatory context. The author also identified synergies between the functioning of the JHA forums of the Council of the EU and the content of the situation pictures. Findings: The Commission’s Schengen 2022 report was found to have facilitated the EU Council’s dialogue on justice and home affairs policy and the monitoring of the Schengen acquis. The subsequent Schengen Barometer and the Barometer Plus tools, launched in March 2023, will effectively identify vulnerabilities and risks and help coordinate the EU response. In addition, from 2024, the three-tier structure of the Schengen Scoreboard will provide details on the different dimensions of the functioning of the Schengen area, including the state of external and internal borders, as well as internal security. Value: No comprehensive research has previously been carried out that has dealt with the situational pictures of the Schengen area in a complex way. This study is the first to present the existence and functioning of these situation maps, allowing a detailed analysis of aspects not previously explored.

Cél: A tanulmány célja a második generációs schengeni értékelések közel tízéves működésének, valamint a működéssel kapcsolatos közvetlen tapasztalatok feltárása és összegzése. Módszertan: Szakmai, félig strukturált interjúk, dokumentum- és tartalomelemzés. Megállapítások: A 2020-ban közzétett átfogó bizottsági jelentés stratégiai jelentőségű volt a schengeni értékelési rendszer első ötéves programjának elemzésében, amely a schengeni övezet működési hatékonyságát és koherenciáját vizsgálta. Az előző értékelési rendszer végrehajtása során jelentős hátráltató tényezők merültek fel, mint például az adminisztratív folyamatok lassúsága, a tagállamok terhelése és a szakértői felkészültség hiányosságai. Az értékelési mechanizmus eredeti célkitűzései, mint a dinamizmus és gyorsaság, nem valósultak meg teljes mértékben, amit az Európai Bizottság lassú adminisztratív folyamatai is hátráltattak. A schengeni mechanizmus megújítása megkerülhetetlenné vált 2021-től kezdődően. Érték: A tanulmány tudományos jelleggel hozzájárulhat annak megértéséhez, hogy milyen okok és folyamatok indokolták a schengeni értékelések második generációjának megreformálását. Aim: This study aims to explore and summarise nearly a decade of the operations of the second-generation Schengen evaluations, along with the direct experiences related to its implementation. Methodology: Professional, semi-structured interviews, document analysis, and content analysis. Findings: The comprehensive Commission report published in 2020 was of strategic importance in analysing the first five-year programme of the Schengen evaluation system, examining the operational efficiency and coherence of the Schengen area. Significant hindering factors emerged during the implementation of the previous evaluation system, such as the slow administrative processes, the burden on member states, and the lack of expert preparedness. The original objectives of the evaluation mechanism, such as dynamism and speed, were not fully achieved, which was further hampered by the slow administrative processes of the Commission. The renewal of the Schengen mechanism became unavoidable from 2021. Value: The study can contribute to the scientific understanding of the reasons and processes that justified the reform of the second-generation Schengen evaluations.

Aim: The aim of the study is to review the new system of common situational pictures and risk analyses, in line with the ambitions of the EU to strengthen the governance of the Schengen area, and to explore and introduce the different indicators related to these situational pictures. Methodology: Through document and content analysis, the author examined the theoretical and legal background and regulatory context. The author also identified synergies between the functioning of the JHA forums of the Council of the EU and the content of the situation pictures. Findings: The Commission’s Schengen 2022 report was found to have facilitated the EU Council’s dialogue on justice and home affairs policy and the monitoring of the Schengen acquis. The subsequent Schengen Barometer and the Barometer Plus tools, launched in March 2023, will effectively identify vulnerabilities and risks and help coordinate the EU response. In addition, from 2024, the three-tier structure of the Schengen Scoreboard will provide details on the different dimensions of the functioning of the Schengen area, including the state of external and internal borders, as well as internal security. Value: No comprehensive research has previously been carried out that has dealt with the situational pictures of the Schengen area in a complex way. This study is the first to present the existence and functioning of these situation maps, allowing a detailed analysis of aspects not previously explored. Cél: A tanulmány célja a schengeni térség kormányzásának megerősítésére irányuló uniós ambíciókkal összhangban létrejött új, közös helyzetképek és kockázatelemzések rendszerének áttekintése, valamint ezen helyzetképekhez kapcsolódó különböző indikátorok feltárása és bemutatása. Módszertan: Dokumentum- és tartalomelemzés segítségével a szerző megvizsgálta az elméleti és jogi hátteret, szabályozási körülményeket. Ezen felül szinergiapontokat tárt fel az uniós tanácsi bel- és igazságügyi fórumok működése, valamint a helyzetképek tartalma között. Megállapítások: Megállapítást nyert, hogy a Bizottság 2022-es schengeni jelentése elősegítette az uniós tanácsi, bel- és igazságügyi szakpolitikai párbeszédet és a schengeni vívmányok nyomon követését. Az ezt követően bevezetett Schengen Barométer és a 2023 márciusában bemutatott Barométer Plusz eszközök hatékonyan azonosítják a sebezhetőségeket és kockázatokat, valamint segítik az uniós válaszok koordinálását. Továbbá, 2024-től a Schengen Eredménytábla háromszintű szerkezete részletesen bemutatja a schengeni térség működésének különböző dimenzióit, beleértve a külső és belső határok állapotát, valamint a belső biztonságot is. Érték: Korábban nem készült átfogó kutatás, amely komplex módon foglalkozott volna a schengeni térség helyzetképeivel. A tanulmány elsőként bemutatja ezen helyzetképek létezését és működését, lehetővé téve a korábban nem feltárt aspektusok részletes elemzését.

Aim: The aim of the study is to examine the functioning of the renewed Schengen evaluation mechanism, based on the new Schengen Evaluation Regulation, which entered into force on 1 October 2022 and applies from February 2023, and to present the synergistic cooperation of the key players in the system.Methodology: The research is essentially qualitative, based on document and content analysis (context and innovation analysis), source analysis and interviews with international experts.Findings: It has been found that the functioning of the complex system introduced in the study is linked to a number of international and national actors, who are closely interconnected and ensure the functioning of the Schengen evaluation mechanism in a form of symbiotic relationship. The roles and responsibilities of the key players imply that if one of them malfunctions, the whole system will be damaged. It may be worthwhile in the future to scientifically investigate and explore whether the system has managed to achieve a transformation in which all actors can work together properly, thus contributing to a secure and efficient Schengen area.Value: The study is unique at national level, no similar analysis has been done in the research area before. In addition to the milestones in the development of Scheval and the regulation of the current system, the research also looks at the essential elements of the special relationship between the main international and national actors. The work can provide a good theoretical basis for further studies and analyses. Cél: A tanulmány célja a 2022. október 1-jén hatályba lépett, és 2023 februárjától alkalmazandó új schengeni értékelési rendelet alapján a megújult schengeni értékelési mechanizmus működésének feltárása, a rendszer kulcsfontosságú szereplői szinergikus együttműködésének bemutatása.Módszertan: A kutatás alapvetően kvalitatív, dokumentum- és tartalomelemzésen (összefüggések és újszerűségek vizsgálata), forráselemzésen és nemzetközi szakértői interjúkon alapul.Megállapítások: A tanulmányban megállapításra került, hogy a bemutatott komplex rendszer működése számos nemzetközi és nemzeti szereplőhöz kötődik, akik szoros egymásrautaltságban, egyfajta szimbiózisban biztosítják a schengeni értékelési mechanizmus működését. A kulcsszereplők feladataiból és kötelezettségeiből következtethető, hogy az egyik fél hibás működése esetén a teljes rendszer sérül. Indokolttá válhat a későbbiekben annak tudományos vizsgálata és feltárása, hogy sikerült-e a rendszernek olyan átalakuláson keresztül mennie, amiben minden szereplő megfelelően tud együttműködni, hozzájárulva ezzel egy biztonságos és hatékonyan működő schengeni térség megvalósításához.Érték: A vizsgálat hazai szinten egyedülálló, a kutatási területen korábban nem született hasonló jellegű elemzés. A kutatás a Scheval kialakulásának mérföldköveire, valamint a jelenlegi rendszer szabályozásán túl a legfontosabb nemzetközi és tagállami szereplők különleges viszonyának esszenciális elemeire is kitér. A mű megfelelő elméleti alapot nyújthat későbbi vizsgálatokhoz és elemzésekhez.

Aim: The aim of the article is to present and examine the main segments and key objectives of the content of the Schengen Strategy, published by the European Commission on 2 June 2021, occasionally linking and complementing it with other relevant regulations and documents. The European Strategy Paper could be a key document for future Hungarian border management activities. For this reason, it is important and timely to be the first to process it scientifically.Methodology: Document and contents analysis, analysis of statistical sources.Findings: The Schengen Strategy, which is the subject of this article, contains a number of legislative proposals (e.g. amendments to regulations, new draft regulations), which will directly affect Hungary in the future through its EU membership. It is necessary to prepare for this as well as possible, both at the decision-making and the implementation level. In addition, the future implementation of the identified objectives will entail a number of diplomatic, logistical and human resource management tasks, for which it is recommended that adequate preparation is made. The reform of the Schengen evaluation mechanism will also change the practice of Schengen evaluations, which will also require a completely new approach by the bodies and authorities concerned.Value: The document on which the study is based has not been presented in the domestic arena before, so it can be considered as a niche document, its relevance is obvious, as the implementation of the objectives it contains will take place in the coming years. In addition, it can provide useful information and guidance to important domestic, mainly law enforcement authorities and academics. Cél: A cikk célja a 2021. június 2-án az Európai Bizottság által közzétett, úgynevezett Schengen Stratégia tartalma fontosabb szegmenseinek, meghatározó célkitűzéseinek bemutatása és vizsgálata, esetenként összekapcsolódva, kiegészítve más, érintett szabályozók és dokumentumok megemlítésével. Az európai stratégiai dokumentum kulcsfontosságú lehet a jövőbeni magyar határigazgatási tevékenységek szempontjából, ennek okán fontos és aktuális annak elsőként történő tudományos feldolgozása.Módszertan: Dokumentum- és tartalomelemzés, statisztikai források vizsgálata.Megállapítások: A cikk tárgyát képező Schengen Stratégiában számos jogalkotási javaslat (például rendeletmódosítás, új rendelettervezet) megjelenik, mely az EU-s tagság révén természetesen közvetlenül érinteni fogja Magyarországot is. Erre mind döntéshozói, mind végrehajtói szinten a lehető legmegfelelőbben fel kell készülni. A feltárt célkitűzések jövőbeni végrehajtása mindemellett számos diplomáciai, logisztikai és humánerőforrás-menedzsmenthez kötődő feladattal jár, amelyre ajánlott a kellően tudatos felkészülés. A schengeni értékelési rendszer átalakulásával pedig a schengeni értékelések gyakorlata is átalakul, mely szintén teljesen új megközelítést igényel az érintett szervek és hatóságok részéről.Érték: A tanulmány alapjául szolgáló dokumentum korábban nem került hazai szinten bemutatásra, ezért hiánypótlónak tekinthető, aktualitása megkérdőjelezhetetlen, hiszen az abban foglalt célok végrehajtása az elkövetkezendő évek során fog bekövetkezni. Emellett hasznos tájékoztatásul és jelzésül tud szolgálni a fontos hazai, elsősorban rendészeti hatóságok és rendészettudományi szereplők részére.

Value: The international outlook draws readers' attention to the exciting topics of policing theory and law enforcement. It introduces the role of the human factor in forensic expert activity; we receive an assessment of international organized crime based on new criteria; we can study the world of assassinations; we meet video surveillance of public areas, and finally we talk about a specific area of ​​self-defense. Methodology: The methodologies draw attention to the human factors of expert errors, introduce economic aspects in the investigation of the causes of organized crime, recommend the so-called \"scenario\" method for analyzing criminality, present the effects of community supervision on populations with multiple disadvantages, in violent physical conflicts they call for an examination of mental reactions. Findings: Scientifically proven knowledge of individual law enforcement research topics can be more complete and useful for practice if researchers rely on methods that are well suited to the investigated phenomena. Value: The particular topics of law enforcement, examined with sufficient competence, can contribute to more effective protection of public safety. Cél: A nemzetközi kitekintés ezúttal is a rendészetelmélet és a bűnüldözés izgalmas témaköreire hívja fel az olvasók figyelmét. Megismertet az emberi tényező szerepével az igazságügyi szakértői tevékenységben; új szempontok alapján kapunk értékelést a nemzetközi szervezett bűnözésről; tanulmányozhatjuk a bérgyilkosságok világát; találkozunk a közterületek videós megfigyelésével, végül szó esik az önvédelem egy sajátos területéről.Módszertan: A metodikák felhívják a figyelmet a szakértői tévedések emberi tényezőire, közgazdasági szempontokat vezetnek be a szervezett bűnözés okainak vizsgálatánál, az úgynevezett „forgatókönyv” módszert javasolják a kriminalitás elemzéséhez, bemutatásra kerülnek a közösségi felügyelet hatásai a többszörösen hátrányos helyzetű populációkra, az erőszakos fizikai konfliktusokban a lelki reakciók vizsgálatát szorgalmazzák.Megállapítások: Az egyes rendészeti kutatási témák tudományosan is igazolt megismerése akkor lehet teljesebb és a gyakorlat számára is hasznosítható, ha a kutatók a vizsgált jelenségekhez jól illeszkedő módszerekre támaszkodnak.Érték: A rendészet partikuláris témakörei, kellő hozzáértéssel vizsgálva, hozzájárulhatnak a közbiztonság hatékonyabb védelméhez.

Aim: The study based on research conducted in twelve EU countries aims to illustrate how and to what extent the quality control and assurance mechanisms, as outlined in the policy cycle for integrated border management in Europe and Frontex's operational strategy, are reflected in the regulation of border management practices in the surveyed countries. Methodology: Document and content analysis and conduct of semi-structured interviews. Findings: In the countries examined, quality control and assurance systems play a crucial role in enhancing border management and internal security. All countries prioritize ensuring that their border management systems remain operational and adaptable to the ever-evolving challenges. During inspections, self-assessments, and internal audits, countries employ various, though often similar, tools and methods aligned with European standards. Value: So far, there has been limited research in this field. The first part of the study examines the standards that regulate the development of integrated border management in the European Union, with a particular focus on provisions related to quality control and quality assurance in border management. In the second part, the authors investigated the quality control mechanisms of the national border administrations in twelve EU Member States. This analysis was conducted through documentary and content analysis, alongside semi-structured interviews with experts from the twelve countries. The findings of the research, and the conclusions drawn from them, may provide a strong basis for enhancing the effectiveness of the quality control and assurance processes within domestic border management. Cél: A tizenkét uniós országban végzett kutatás eredményéről készült tanulmány célja, hogy bemutassa a vizsgált országok határigazgatási tevékenységének szabályozásában hogyan és milyen mértékben jelennek meg az európai integrált határigazgatásra vonatkozó szakpolitikai ciklusban, valamint a Frontex operatív stratégiájában meghatározott minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási mechanizmusok. Módszertan: Dokumentum- és tartalomelemzés, valamint félig strukturált interjúk lefolytatása. Megállapítások: A vizsgált országok esetében a minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási rendszerek jelentősen hozzájárulnak a határigazgatás és a belső biztonság megerősítéséhez. Minden ország hangsúlyt fektet arra, hogy biztosítsa határigazgatási rendszereinek működőképességét és alkalmazkodóképességét a folyamatosan változó kihívásokkal szemben. Az ellenőrzések, önértékelések és belső auditok során az országok különféle, de gyakran hasonló eszközöket és módszereket alkalmaznak, amelyek összhangban állnak az európai szabványokkal. Érték: A vizsgált területen eddig kevés ehhez hasonló hazai kutatás készült. A tanulmány első része az Európai Unió integrált határigazgatás kialakítását szabályzó normákat, ezen belül a határigazgatásra irányuló minőség-ellenőrzést, minőségbiztosítást érintő rendelkezések összefüggéseit tárja fel. A második részben az EU tagállamok közül tizenkét ország nemzeti határigazgatásának minőség-ellenőrzési mechanizmusait vizsgálták a szerzők. Az elemzéseket dokumentum- és tartalomelemzéssel, valamint a vizsgált tizenkét ország témában jártas szakértőivel készített félig strukturált interjúk lefolytatásával végezték. A kutatás eredménye és az abból levont következtetések megfelelő alapot biztosíthatnak a hazai határigazgatás minőség-ellenőrzési, minőségbiztosítási folyamatának hatékonyabbá tételéhez.

This time, the aim of the column is to highlight topics from the foreign literature on law enforcement administration, which are partly operational and organisational issues and partly traditional criminological topics. It should be taken for granted that, in the third year of COVID–19, the fight against the epidemic remains topical. The editorial method used in this case again is to review European and overseas law enforcement journals in order to select publications in the areas identified above. The main findings of the completed reviews confirm the major aspirations of the law enforcement administration that characterize the third decade of the 21st century. These include the reform-oriented development of police organisations, the public security context of environmental and climate protection tasks, and the impact of the digital world on security. The main value of the column is that the reviews provide an extensive and professional overview of the latest international law enforcement literature, ensuring that those interested also have access to the original sources. The most sensitive area in the operation of police forces is the firm rejection of unlawful actions by the authorities, the guarantee of the legality of police procedures, the unveiling of cruel and degrading treatment, and the removal of persons who become unworthy of the civil service. Zsolt Lippai’s review also makes it clear that the reform of law enforcement organizations can bring reassuring results in enforcing the rule of law instead of symptomatic treatments. We can learn about an unusual new direction of research interest from the study surrounding the concept of public goods, which is described by Lénárd Zsákai. For both the European Union and individual Member States, security is an essential public good that must be clearly separated from private goods. The latter are typically exploited through market mechanisms. At international level, where the collective of states, – in addition to mutual security – can build integration on public goods such as the rule of law, health, defence, environmental awareness and climate protection, the most fruitful ways to act at national and EU level need to be found. Ádám Kalmár’s review reports on the new possibilities of crime prevention in the digital space, from which we can get an overview of the Dutch methods of computer-assisted risk analysis. Csaba Fekete presents the legal basis and functioning of the Slovak municipal police. Based on research in the United States and Spain, the work of Ivett Nagy reports on the seizure of the illegal drug market in the digital space. Péter Dulai analyses a study reviewing the history of serial killings in Australia. Mónika Herczeg draws readers’ attention to a study analysing the strategic and tactical steps taken by the French and Dutch governments to combat the COVID–19 epidemic. A rovat célja ezúttal a rendészeti igazgatás külföldi szakirodalmából olyan témák felvillantása, amelyek részben működési és szervezeti kérdések, részben pedig hagyományosnak mondható kriminológiai tematikák. Természetesnek kell tekinteni, hogy a COVID–19 harmadik évében változatlanul aktuális a járvány elleni küzdelem. A szerkesztés módszere ebben az esetben is az európai és a tengeren túli rendészeti profilú szakfolyóiratok áttekintése abból a szempontból, hogy az előzőekben meghatározott területeket érintő publikációk kiválasztásra kerüljenek. Az elkészült recenziók főbb megállapításai megerősítik a rendészeti igazgatásnak azokat a főbb törekvéseit, amelyek a 21. század harmadik évtizedét jellemzik. Ide sorolható a rendőrségi szervezetek reform értékű fejlesztése, a környezet- és klímavédelem feladatainak közbiztonsági összefüggései a digitális világ biztonságra gyakorolt hatásai. A rovat fő értéke az, hogy a recenziók a nemzetközi rendészeti szakirodalom legújabb termékeiből széles körű és szakszerű áttekintést adnak, biztosítva azt, hogy az érdeklődők az eredeti forrásokhoz is hozzáférhessenek. A rendőrségek működésének legérzékenyebb területe a jogsértő hatósági fellépések határozott elutasítása, a rendészeti eljárások jogszerűségének garanciákkal történő biztosítása, a kegyetlen-megalázó bánásmód leleplezése csakúgy, mint a közszolgálatra méltatlanná váló személyek testületből való eltávolítása. Lippai Zsolt recenziója azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy a törvényesség érvényre juttatásában a tüneti kezelések helyett a rendészeti szervezetek reformja hozhat megnyugtató eredményeket. A kutatói érdeklődésnek egy szokatlanul új irányát ismerhetjük meg a közjavak fogalmát körüljáró tanulmányból, amelyet Zsákai Lénárd ismertet. Az Európai Unió és az egyes tagországok számára egyaránt fontos a biztonság, mint alapvető közjó, amit világosan el kell választani a magánjavaktól. Utóbbiak ugyanis jellemzően piaci mechanizmusokon keresztül hasznosulnak. Nemzetközi szinten, ahol az államok kollektívája – a kölcsönös biztonság mellett – olyan közjavakra építheti az integrációt, mint a jogállamiság intézményei, az egészségügy, a honvédelem a környezettudatosság és klímavédelem, meg kell találni a nemzeti és az uniós szintű cselekvés leggyümölcsözőbb útjait. A bűnmegelőzésnek a digitális térben megvalósítható új lehetőségeiről számol be Kalmár Ádám recenziója, amelyből a számítógéppel támogatott kockázatelemzés hollandiai módszereibe kaphatunk áttekintést. Fekete Csaba a szlovák önkormányzati rendőrség jogszabályi alapjait és működését mutatja be. Az Egyesült Államokat és Spanyolországot érintő kutatásra alapozva az illegális kábítószerpiac digitális térben bekövetkezett helyfoglalásáról tudósít Nagy Ivett munkája. Dulai Péter a sorozatgyilkosságok ausztráliai történetét áttekintő tanulmányt elemez. Herczeg Mónika a COVID–19-járvány elleni küzdelemnek a francia, illetve a holland kormány által követett stratégiai és taktikai lépéseit elemző tanulmányra hívja fel az olvasók figyelmét.

AbstractAim: The aim of the study is to present the circumstances and results of the operational test and evaluation of the Automated Border Control System to be implemented in 2021 on the Hungarian-Ukrainian (Schengen external) border. The focus is on the operational efficiency of the system.Methodology: Through document and content analysis, we examined the theoretical and legal background of the system, its regulatory environment, and in order to achieve the results, we carried out a qualification measurement based on tool- and method-specific criteria.Findings: Measurements and evaluations have shown that, in terms of the ratio between the human resources used in border checks and the time taken to carry out the checks, the checks carried out by the automated border control system have proved to be more efficient.Value: The testing and evaluation of the kiosks and automated (fixed) gates that make up the components of the Automated Border Control System at Schengen external land border crossing points has not been carried out before in Hungary, and therefore this study and the study based on it are unique i n the border policing area.   AbsztraktCél: A tanulmány célja a magyar-ukrán (schengeni külső) határszakaszon 2021-ben végrehajtott Automatizált Határellenőrző Rendszer működési tesztelés-értékelés körülményeinek és eredményeinek bemutatása. A hangsúlyt a rendszer működési hatékonyságára fektettük.Módszertan: Dokumentum- és tartalomelemzés segítségével megvizsgáltuk a rendszer elméleti és jogi hátterét, szabályozási körülményeit, az eredmények elérése érdekében minősítési mérést hajtottunk végre, melynek alapját eszközés módszerspecifikus szempontrendszerek alkották.Megállapítások: A mérések és értékelések során megállapítottuk, hogy a határforgalom- ellenőrzésben alkalmazott humán erőforrás és az ellenőrzés végrehajtási idejének arányát illetően az automatikus határellenőrző rendszernél végrehajtott ellenőrzés hatékonyabbnak bizonyult.Érték: Az Automatizált Határellenőrző Rendszer komponenseit alkotó kioszkok és automatizált átléptető (fix) kapuk hazai tesztelésére és értékelésére schengeni szárazföldi határátkelőhelyen korábban még nem került sor, ezért e vizsgálat és az azon alapuló tanulmány egyedülálló a határrendészeti szcénában.