Explore the vast range of titles available.

Nowadays, the attraction to talents has become increasingly prodominent in determing the future development prospect of cities. How to quantify the attractiveness of cities to talents is an important issue in evaluating the comprehensive competitiveness of cities. This paper takes Xi’an and other emerging first-tier cities in China as the main research object, and classifies the indicators that affect the attractiveness of urban talents into five specific categories. A set of evaluation models are constructed by using entropy weight method, information entropy method and TOPSIS algorithm. The different indicators that measure the level of urban development are normalized and weighted to obtain the attractiveness index of urban talents to describe the attractiveness of talents in cities with similar development levels. To prove the rationality of the model, we apply this evaluation model to different cities and test its stability.

PurposeTalent is a key resource for urban development, and building and disseminating urban brands have an important impact on attracting talent. This paper explores what kind of urban brand ecology (UBE) can effectively enhance urban talent attraction (UTA). We explore this question using a novel grey quantitative configuration analysis (GQCA) model.Design/methodology/approachTo develop the GQCA model, grey clustering is combined with qualitative configuration analysis (QCA). We conducted comparative configuration analysis of UTA using fuzzy set QCA (fsQCA) and the proposed GQCA.FindingsWe find that the empirical results of fsQCA may contradict the facts, and that the proposed GQCA effectively solves this problem.Practical implicationsBased on the theory of UBE, we identify bottleneck factors for improving UTA at different stages. Seven configuration paths are described for cities to enhance UTA. Theoretically, this study expands the application boundaries of UBE.Originality/valueThe proposed GQCA effectively solves the problem of inconsistent analysis and facts caused by the use of a binary threshold by the fsQCA. In practical case studies, the GQCA significantly improves the reliability of configuration comparisons and the sensitivity of QCA to cases, demonstrating excellent research performance.

A globalizációs tendenciákkal párhuzamosan felértékelődik a városok és városrégiók szerepe a világgazdaságban. A tudásgazdaság térnyerésével egy település sikerességének indikátora lehet a fiatal, képzett lakosság aránya, hiszen ez az a társadalmi csoport, amely a leginkább mobil, a legkönnyebben tud lakó- és munkahelyet változtatni. A városi versenyképességet, gazdaságitársadalmi fenntarthatóságot alapvetően meghatározza a rendelkezésre álló fiatal, képzett lakosság lélekszáma, ezért e csoport megtartása, illetve vonzása kiemelt fontosságú feladat a városok számára. Magyarországon a vidéki közép- és nagyvárosok elsősorban Budapest, valamint a külföldi városok elszívó hatásával szembesülnek. Hazánk monocentrikus (vízfejű) településszerkezetének oldására dolgozták ki a csapágyvárosok (Budapest körüli külső városi gyűrű: Dunaújváros, Gyöngyös, Kecskemét, Salgótarján, Székesfehérvár, Szolnok, Tatabánya) fejlesztési koncepcióját. Kutatásukban a szerzők a csapágyvárosok lakosságvonzó erejét (különös tekintettel a fiatal, képzett lakosságra) hasonlítják össze egy általuk kidolgozott, hivatalos statisztikai, illetve Big Data-jellegű forrásokon alapuló komplex mutató segítségével. A 70 indikátort tartalmazó komplex mutató (kreatívtudás-vonzerő index) alapján sorba rendezik Magyarország csapágyvárosait, azok kreatív lakosságot megtartó, illetve vonzó potenciálja és annak változása szempontjából. Eredményeik szerint az összesített rangsorban Kecskemét foglalja el az 1., Székesfehérvár a 2. és Szolnok a 3. helyet.