Journal Article

A költségvetési csalások mai jellemzői – szükségszerű szervezettség, vagy konstruált „szervezetiség”?

Tóth, Mihály

2025

Overview

Cél: A tanulmány célja a szervezetten elkövetett költségvetési csalásokra vonatkozó jogi szabályozás áttekintése, a gyakori törvényi változások nyomán alakuló bírói gyakorlat kritikája, valamint néhány, ezek alapján megfogalmazható javaslat vázolása. Módszertan: Rövid történeti visszatekintést követően az elemzés a bűnszervezet egyes fogalmi elemeinek – különösen a „hierarchikus struktúrának” és a „konspiratív működésnek” – aktuális vizsgálatára, továbbá e fogalmak bírói értelmezésének értékelésére összpontosít. A szerző számos, véletlenszerűen kiválasztott, bűnszervezeti keretek között megvalósított költségvetési csalás miatt indult ügyben hozott ítélet megállapításait szembesíti a jogalkotás céljaival és megfogalmazza következtetéseit. Megállapítások: A jelenlegi jogi szabályozás hosszú és bonyolult úton alakult ki; ennek ellenére máig nem sikerült egyértelműen elkülöníteni a bűnszervezetben, illetve a bűnszövetségben elkövetett, évente sok milliárd forint kárt okozó, de a szervezettség különböző szintjeit mutató költségvetési csalásokat. A bírói gyakorlat az esetek jelentős részében súlyosabb, bűnszervezeti elkövetési formaként kezeli az ügyeket, még akkor is, ha elméleti és gyakorlati szempontból elegendő lenne a szervezettség enyhébb fokának megállapítása. A tanulmányban megfogalmazott ajánlások megfontolása a vádlottak együttműködési készségének növelését, a bűnös úton szerzett vagyon nagyobb arányú visszaszerzését és eredményesebb jóvátételt eredményezhetne. Érték: A tanulmány felvetései és javaslatai hozzájárulhatnak az ítélkezési gyakorlat egységességéhez, valamint a jogbiztonság, az arányosság és a szubszidiaritás büntetőjogi elveinek erősítéséhez. A represszív szankciók és a helyreállító intézkedések megfelelő arányának kialakítása elősegítheti a költségvetés hatékonyabb védelmét. Aim: This study aims to review the legal framework regulating organized budgetary fraud, critique the evolving judicial practice shaped by frequent legislative changes, and outline several recommendations based on these observations. Methodology: Following a brief historical overview, the analysis examines key conceptual elements of criminal organizations — specifically \"hierarchical structure\" and \"conspiratorial operation\" — and evaluates their interpretation in judicial practice. The author compares findings from twenty randomly selected court decisions concerning budgetary fraud prosecuted under organized crime legislation with the aims and requirements of the legislation, and draws conclusions accordingly. Findings: The current legal framework has evolved through a long and winding path; however, it still fails to clearly differentiate between budgetary fraud committed as part of a criminal organization and that committed through criminal conspiracy, despite both causing multi-billion-forint damages to the national budget annually. Judicial practice tends to classify many such cases as involving organized crime, even when, from both theoretical and practical perspectives, attributing a less severe form of organized involvement would be more appropriate. The recommendations at the end of the study suggest that enhancing defendants’ willingness to cooperate could lead to more effective recovery of illicit assets and better support for reparative claims. Value: The proposals raised in this study may contribute to greater consistency in judicial decision-making, reinforcing the principles of legal certainty, proportionality, and subsidiarity in criminal law. Proper balancing of repressive sanctions and restorative measures could also enhance the protection of the national budget.

• Publisher: Ministry of Interior of Hungary
• Subject: bűnszervezet, bűnszövetség, költségvetési csalás, Kúria