Explore the vast range of titles available.

A Nyugatrómai birodalom megszűntével átalakult Európa térképe. A korábbi nagy birodalmak helyébe kisebb királyságok léptek. Ezen új államokat a korábban hun alattvaló vagy római szolgálatban levő germán népek alapították. Az államszervezés mellett ezek az új hatalmak időről időre háborúkat vívtak egymás ellen, hogy területüket és politikai befolyásukat kiterjesszék. A korszak két nagyhatalma, a Frank és a Langobárd Királyság, többször keveredett egymással fegyveres konfliktusba, amelyet mindkét fél más katonai elképzelések mentén vívott meg.  

Halmai Péter (szerk.): Tagállami integrációs modellek – A gazdasági kormányzás új dimenziói az Európai Unióban. Dialóg Campus, Budapest, 2020, 275 o.  

Balogh Levente: A vizek ura. A forintokból épített birodalom. Spiritkönyvek.hu, Budapest, 2024.

A közúti hidak teherbírásának polgári és katonai osztályozása sok hasonlóságot mutat. A polgári és katonai eljárásokat összehasonlító tanulmány célja a STANAG 2021 magyarországi alkalmazásának elősegítése. A katonai besorolás gyors módszere lehet konverziós eljárások kidolgozása a polgári hidaknál már alkalmazott módszerhez hasonlatosan. Az elemzés javaslatokat ad a katonai besorolás egyes részletszabályaira, valamint egységes jelölésrendszert fogalmaz meg.

A közúti hidak tervezésének teherbírási követelményszintjét kezdetben a katonai közlekedési igények határozták meg. Az első magyar hídszabályzatban megjelent gőzeketeher a kor polgári igényét tükrözte. 1950-től a méretezés alapja a 60 tonnás tank mint katonai jármű lett. Máig a katonai igények érvényesek a hídszabályzatban. Amost készülő új előírás-tervezetben Eurocodealapú polgáriteher-igény található. Ezért az előírás megjelenése előtt ellenőrizni kell a javasolt terheket katonai szempontból.Kulcsszavak: híd, hídszabályzat, teherbírás, méretezés, Eurocode

Minden korszaknak megvannak a saját kihívásai, és az élet változása a különböző korok társadalmaitól számos új megoldást és alkalmazkodást igényel. Az együttélés és a közösségi lét szabályozása ma is a központi irányításra hárul, de ez mindig is így volt. Egy krízis eszkalációja és politikai tényezővé válása, mint 21.század világjárványa vagy a 20.század világháborúi egyaránt döntések elé állította az egyént és a társadalmat. A biztonság és a közösségi lét összeegyeztetése érdekes és egyben kihívásokkal teli kérdés, még ilyen távlatból nézve is. A cikksorozatban áttekintem a második világháborúban használt elsötétítési módokat, és elemezem a hozott intézkedéseket, megoldásokat, amivel közelebb kívánom vinni az olvasót a korszak problémáihoz és az egyének által alkotott műszaki és társadalmi adminisztratív megoldásokhoz, azaz ahhoz a világhoz és hétköznapi élethez, ami megmutatja, miként alkalmazkodott a világítás, illetve annak használati körülményei a biztonság éslégoltalom egymással szögesen ellentétes elvárásai megfelelésének érdekében. Teszem mindezt azzal a céllal, hogy kiegészítsem az eddig a témában született műveket, valamint pótoljam a magyar nyelvű szakirodalom hiányát, illetve egyúttal felkeltsem a szakemberek és a nagyközönség érdeklődését a téma iránt. A cikkben górcső alá veszem a teóriát, a szabályozást és a praktikát, ezért az elkövetkezőkben szó esik röviden az elsötétítés kialakulásáról, a teóriáiról, fogalmakról és az idehaza hozott intézkedésekről, illetve annak katonai vonatkozásairól, valamint jelentőségéről, szerepéről, aminek a világítástechnikai kérdéseit részletesebben a második részben mutatom be.

1939 szeptembere után Lengyelország (akkori hivatalos nevén Második Lengyel Köztársaság) szétesett. Az emigráns kormányt Franciaországban hozták létre. Itt tárgyaltak a Lengyel Légierő újjászervezésének lehetséges módjairól és kivitelezéséről. A katonák Románián és Magyarországon keresztül menekültek tovább a Francia Köztársaság irányába, ahol az újjászerveződés után megkezdték a kiképzést, valamint bevetésen is részt vehettek. Ám 1940-ben Franciaország kapitulációja után kimenekítették a teljes legénységet Nagy-Britanniába.